Bajmóc ékköve: a vár
A Bajmóc Szlovákia egyik legjelentősebb műemléke. Fedezze fel velünk ezt a számos viszontagságot túlélt csodát!
A Bajmóci vár (szlovákul Bojnický zámok) a XIII. században épült mesterséges vizesárokkal övezve. A Pálffy család egyik legfőbb birtokközpontjainak számított. Fontos eleme volt a középkori magyarországi végvárláncnak, majd a Trencsénig húzódó – 30 várból álló – védelmi vonalnak. A vár kéttavas cseppkőbarlang húzódik. A vár előtt álló, 28 méter magas és 12 méteres törzsátmérőjű, hét évszázados hársfát a a hagyomány szerint maga Csák Máté ültette 1301-ben. A történelmi emlékezet szerint maga Mátyás király is törvénykezett a fa árnyékában. „Oklevelei közül többet itt szignózott, sub tilia nostra Bajmocensi, vagyis »a mi bajmóczi hársfáink alól« keltezve”.
Az alapvetően román stílusban épült kastély, gótikus és reneszánsz elemei a XII., illetve a XVI. században épültek.
Bajmócot 1113-ban említik először írásos feljegyzések, a Zobori apátságban őrzött dokumentumban. Eredetileg fa erődként épült, amit fokozatosan alakították át kő épületté, a külső falakat az egyenetlen sziklás terepnek megfelelően alakították ki. Első tulajdonosa Csák Máté volt, aki 1302-ben V. László királytól kapta jutalmul. Később, a XV. században ismét királyi birok lett, mígnem Mátyás 1489-ben fiának, Corvinus Jánosnak adományozta.
Bajmócot 1113-ban említik először írásos feljegyzések, a Zobori apátságban őrzött dokumentumban. Eredetileg fa erődként épült, amit fokozatosan alakították át kő épületté, a külső falakat az egyenetlen sziklás terepnek megfelelően alakították ki. Első tulajdonosa Csák Máté volt, aki 1302-ben V. László királytól kapta jutalmul. Később, a XV. században ismét királyi birok lett, mígnem Mátyás 1489-ben fiának, Corvinus Jánosnak adományozta.
Mátyás gyakran látogatott Bajmócba, és szívesen üldögélt a hársfa alatt, amelyet ma sokan "Mátyás király hársfájának" neveznek. Fia halála után a kastély a Szapolyaiak tulajdonába került. A XVI. században azonban Szapolyai János választott magyar királytól, riválisa I. Habsburg Ferdinánd osztrák főherceg szerezte meg. A győztes Ferdinánd a bajmóci uradalmat lelkes híveinek, a Thurzóknak adományozta. A Thurzók 1528-ban szerezték meg a kastélyt azzal a vállalással, hogy megerősítik falakat. Ekkor kapott reneszánsz jegyeket az épületegyüttes. 1646-tól, a Thurzók kihalása után, királyi adományként a kastély tulajdonosai a Pálffyak lettek, akik rendületlenül folytatták az uradalom fejlesztését. A legjelentősebb építő Gróf Pálffy János Ferenc (1829-1908) 1888 és 1910 között a Loire-völgy francia kastélyai által inspirálva komplex romantikus rekonstrukciót végeztetett.
Pálffy nagy műgyűjtő is volt, számos értékes kinccsel gazdagította a kastély berendezését. A hatalmas bajmóci gyűjteményből még életében Karl von Piloty festményét, a Nero szemléli az égő Rómát, a Magyar Nemzeti Múzeumnak, 178 más művet pedig a Szépművészeti Múzeumnak adományozott. Többek között Rembrant, Tiziano, Troyon, Courbet, Daugbigny, Hobbema, Baltraffio, Andrea del Sarto, Francesco Francia alkotásai kerülhettek így Budapestre.
Pálffy nagy műgyűjtő is volt, számos értékes kinccsel gazdagította a kastély berendezését. A hatalmas bajmóci gyűjteményből még életében Karl von Piloty festményét, a Nero szemléli az égő Rómát, a Magyar Nemzeti Múzeumnak, 178 más művet pedig a Szépművészeti Múzeumnak adományozott. Többek között Rembrant, Tiziano, Troyon, Courbet, Daugbigny, Hobbema, Baltraffio, Andrea del Sarto, Francesco Francia alkotásai kerülhettek így Budapestre.
Pálffy János a többi kincsének sorsáról is gondoskodni próbált, végakaratában úgy rendelkezett, hogy bajmóci életművét és gyűjteményét az örökösök nyissák meg a nyilvánosság előtt. Ám az örökség körül fellángolt viták miatt ez soha nem történt meg.
A halálát követő hosszú veszekedés után az utódok végül 1939. február 25-én a kastélyt, a gyógyfürdőt és a környező földeket eladták Jan Antonín Baťa cseh vállalkozónak (a Bata cipőgyár tulajdonosa). De Baťa nem sokáig örülhetett az értékes szerzeménynek, 1945 után, amikor vagyonát a csehszlovák kormány elkobozta, Bajmóc is állami kézbe került.
A Bajmóc ma a Szlovák Nemzeti Múzeum része. A kastély 2006-ban mintegy 200 000 látogatót vonzott, ezzel Szlovákia egyik legnépszerűbb múzeuma. Parkjában a számos növénykincs mellett található a bajmóci állatkert is, amely Szlovákia legrégebbi és egyik leglátogatottabb állatkertje.
A halálát követő hosszú veszekedés után az utódok végül 1939. február 25-én a kastélyt, a gyógyfürdőt és a környező földeket eladták Jan Antonín Baťa cseh vállalkozónak (a Bata cipőgyár tulajdonosa). De Baťa nem sokáig örülhetett az értékes szerzeménynek, 1945 után, amikor vagyonát a csehszlovák kormány elkobozta, Bajmóc is állami kézbe került.
A Bajmóc ma a Szlovák Nemzeti Múzeum része. A kastély 2006-ban mintegy 200 000 látogatót vonzott, ezzel Szlovákia egyik legnépszerűbb múzeuma. Parkjában a számos növénykincs mellett található a bajmóci állatkert is, amely Szlovákia legrégebbi és egyik leglátogatottabb állatkertje.
Kapcsolódó inspirációk:
10 étel, amelyek nekünk sem lesznek ismeretlenek, de Szlovákiában is meg kell kóstolni őket!
10 étel, amelyek nekünk sem lesznek ismeretlenek, de Szlovákiában is meg kell kóstolni őket!
Szlovákiában a kassai Szent Erzsébet-székesegyház Európa legkeletibb fekvésű gótikus katedrálisa.
Szlovákiában a kassai Szent Erzsébet-székesegyház Európa legkeletibb fekvésű gótikus katedrálisa.
Északi szomszédaink erősek a sajtgyártásban. Ismerje meg a szlovák kézműves tejipar remekműveit!
Északi szomszédaink erősek a sajtgyártásban. Ismerje meg a szlovák kézműves tejipar remekműveit!
Pozsony szerelem első látásra, egyedi stílusa, kultúrája és a történelmi múltja páratlanná teszi.
Pozsony szerelem első látásra, egyedi stílusa, kultúrája és a történelmi múltja páratlanná teszi.
Zakopane közelében nagyszerű kirándulóhelyeket találunk.
Zakopane közelében nagyszerű kirándulóhelyeket találunk.
Kapcsolódó ajánlatok:
Sajnos nincs megfelelő találat. Kérjük, módosítsa a keresési feltételeket.