A világ legnagyobb ember által alkotott létesítménye közel kétezer évig épült Kína északi határán, célja az északi nomád törzsek távoltartása volt.

Az Első Császár legmegbízhatóbb hadvezére i.e. 214-ben kapott parancsot kapott, hogy a már meglévő északi, határ menti erődöket összekösse és bővítse, hogy azok egyetlen védővonallá váljanak. A legenda úgy tartja, hogy a hadvezér jövendőmondói azt jósolták, hogy csak úgy épülhet fel a Nagy Fal, ha egy Van nevű embert, vagy helyette tízezer másikat befalaznak. Végül sikerült egy Van nevű embert találni, akit azonnal kivégeztek, és örökre a falba zártak. Ez talán csak legenda, de az biztos, hogy a kegyetlen munkában emberek tízezrei (köztük több ezer kényszermunkára ítélt tudós) pusztultak el, és holttestüket valóban a falakba építették be. Ezért is nevezik a Nagy Falat  (長城) a világ leghosszabb temetőjének, vagy a Könnyek Falának.

A ma látható falszakaszok az 1368 és 1644 között uralkodott Ming dinasztia idején épültek. Mivel a fal nem összefüggő, egységes építmény, hanem különböző korokban épült falszakaszok összessége, pontos hosszát nehéz megállapítani.

A Nagy Fal hossza most már eléri a 7200 kilométert, ha pedig összeadjuk az összes – hegyvonulatokon kígyózó, sivatagokon, pusztaságokon, mocsaras területeken át vezető– falszakaszt, akkor hosszuk meghaladja az 50 ezer kilométert, ami a mai átszámítások szerint még csak autóval is hetek alatt lehet megtenni. Szakértők szerint a falrész formája és méretei arra engednek következtetni, hogy további szakaszok vannak még az ismert sárga homokkőből és a drága yarrah fából megépítve - ismeretlenül.

A Kínai Nagy Fal Egyesület felmérése szerint a természetes erózió és az emberi pusztítás egyaránt veszélyes a kínai Nagy Fal fennmaradására: az elmúlt néhány száz évben már majdnem kétezer kilométernyi szakasz semmisült meg. A fal egy kis részét restaurálták, elsősorban a turisták miatt. Nagy része azonban az enyészetnek van kitéve, s így bizonyos részek mára már szinte eltűntek. A fal napjaink vandalizmusának is áldozatává válik, például kedvelt célpontja a graffitiseknek. Tégláinak egy részét pedig a helyi lakosok hordják el, hogy azokból építkezzenek. A Ming-kori falnak egyes becslések szerint 37%-a, más becslések szerint 42%-a tűnt el. A fal más részei a szabálytalanul működő bányák miatt omlanak le.

A kínai Nagy Falat az UNESCO 1987-ben felvette a világörökség helyszínei közé. Látványa még ma is minden képzeletet felülmúl, és az évszázadok viszontagságai ellenére is megőrizte gigantikus méretét, emléket állítva a nagy korok uralkodóinak.

Nem mehetünk el szó nélkül az állandó Űrdilemma mellett: vajon látszik-e a Kínai Nagy Fal az űrből, avagy sem? Évtizedeken keresztül népszerű nézet volt, hogy az ember alkotta objektumok közül csak a Nagy Fal és Hollandia védőgátjai látszanak az űrből.(A városi legenda amúgy egy 1930-as évekbeli amerikai vicclapból ered.) Akkor nézzük!

Elmélet # 1: A közhiedelemmel ellentétben a Nagy Fal nem látható szabad szemmel a világűrből. Csak néhány méter széles,és a színe hasonlít a környezetéhez, így az űrből lehetetlen észlelni. Elméleti megfontolások azt mutatják, hogy a Nagy Fal szabad szemmel még földközeli űrpályáról sem, vagy csak valószínűtlenül szerencsés körülmények között lenne látható, egyszerűen nem elég vastag ahhoz, hogy az emberi szem felbontóképességével ilyen nagy távolságból észlelhető legyen.

Elmélet # 2: Fellélegezhetnek a kínaiak, mert nemrégiben a Nemzetközi Űrállomásról készítetett felvételek bizonysága szerint a Nagy Fal igenis látható szabad szemmel az űrből. Az is kiderült viszont, hogy a Nagy Falon és a hollandiai gátakon kívül például Egyiptom piramisai, valamint számos város repülőtere és széles sugárútjai láthatók. Persze ahhoz, hogy 350 kilométer magasságból láthatóak legyenek ezek az objektumok, kedvező légköri viszonyok közepette jó helyen jó időben kell lenni.

A Pekingtől 130 km-re északra lévő Jinshanling tökéletes kiindulópontja egy közepesen nehéz túrának. 700 méteres tengerszint feletti magasságban mindössze 3 méteres szintkülönbséggel kell megküzdeni. Két bejáraton keresztül juthatunk fel a falra, ám a keleti kapu a téli időszakban zárva tart, illetve csak kilépni lehet rajta. Azok, akik nem szeretnének gyalog felkapaszkodni a 700 méteres magasságra felvonóval is megtehetik ezt az utat. A negyed órás út a Small Jinshan Tower-ig viszi az utasokat, a jegy ára kb. 5€ egy útra. A belépő megfizetése után 4 különböző útvonalon indulhatunk a fal felfedezésére. Ha elmegyünk egészen Simataig, drámai panoráma tárul elénk, itt viszont el kell hagynunk a falat, a további szakasz felújítás alatt áll.

Népszerű, könnyen teljesíthető szakasz a fővárostól mindössze 90 km-re. A Fal ezen a szakaszon már fel lett újítva, így a séta vagy a lépcsőzés nem jelent gondot. A kezdőpont Badaling-nál kicsit zsúfoltnak tűnhet, de ez ne riasszon el senkit, ezt hamar hátunk mögött tudhatjuk és már csak a 20 őrtoronyra és a csodás tájra fogunk tudni koncentrálni. Egyes szakaszok a 6., míg a falszakasz nagyobb része a 14. századra datálódik. Akár fel akár lefelé érdemes kipróbálni a felvonót.

Aki kihívásnak fogja fel a Falat és szeretné elkerülni a tömeget , hogy csendben gyönyörködjön a festői szépségű tájban, az Pekingtől 60 km-re északkeletre találja meg igazán a számítását. Edzettséget igénylő túra, különösen a negyedik toronytól veszi igénybe az embert. Itt ugyanis meredeken emelkedni kezd az út és folyamatosan a lábunk elé is kell nézni. A kitartás jutalma valami egészen egyedi látvány. A nyolcadik toronytól lefelé vezet az út, itt el is hagyjuk a Falat.

Ez a túra egy kicsit többről szól, mint csupán a Fal. Mindössze 80 km-t kell utazni Pekingből, hogy Hexi-ben találjuk magunkat és teljesítsük az első napi penzumot Gubeikou-ig. A legmagasabb pont 13 km-re van a kiinduló ponttól, de innen vissza kell térni, nem vezet tovább az út. Az éjszakát érdemes helyieknél eltölteni, az is külön élmény. Nagyon egyszerű, minden komfortot (és folyó melegvizet) nélkülöző szobát bérelhetünk helyiektől, így betekinthetünk a mindennapjaikba. Ha szerencsénk van, akkor az egyik őrtoronyban is éjszakázhatunk. 

A Fal ezen szakaszát nemrég nyitották meg a látogatók és a helyiek előtt. Itt fehér a fal, ami gyönyörű kontrasztot képez a környező hegyek színeivel. Néhány szakasz embert próbáló és nem kizárt, hogy néha csak négykézláb tudunk továbbjutni. Itt nincs kiépített infrastruktúra.

Xizhazi 55km-re van a fővárostól, a helyi szálláshelyek kitűnő kínai specialitással várják a több napra érkezőket. De ezen a környéken akár magán a Falon is éjszakázhatunk, és reggel innen csodálhatjuk meg a napfelkeltét. Nem mindennapi élmény!! Viszont megfelelő felszerelésről gondoskodjunk előre, mert a környékbeli kis településeken ezeket nem fogjuk tudni beszerezni.

Érdemes 2 (vagy több )napra elhagyni a nyüzsgő fővárost és vonatra szállva elutazni az álmos városba, Shanhaiguan-ba, ahol tenger találkozik a hegyekkel.

A település központjának képét meghatározza a First Pass Under Heaven, amely egyike a kevés a falba épített kapuknak. Dél felé indulva 4km-es túra után Laolongtou-ban látjuk, ahogy a tenger és a Fal találkozik. Itt található az Öreg Sárkányfej, ami a tengert nézi és a fal keleti végét jelöli. Lehetőség van biciklikölcsönzésre, azzal könnyen eljuthatunk a Mengjiangnu templomba is, melyet annak az asszonynak szenteltek, akinek férjét a falba betonozták. A legenda szerint az asszony zokogására a fal téglái együttérzésükben megrepedtek és láthatóvá váltak a befalazott férj csontjai. Ha több napra látogatunk a régióba, akkor Beidaihe homokos tengerparti strandjait kár lenne kihagyni.

Dél-Kínában, a miao kisebbség városában egy más arcát mutatja a Fal. Itt nem olyan magas és széles, kevesebben is látogatják ezen a szakaszon. A bájos történelmi város, Fenghuang jó kiindulási pont, itt egy felújított falszakaszon sétálhatunk, míg a településen a miao kultúrába nyerhetünk bepillantást, vagy átkelhetünk a 300 éves fedett fahídon is. Ha elfáradtunk, akkor az egyik kedves kávézóban pihenhetjük ki a túra fáradalmait.