Azerbajdzsán területe 86 600 négyzetkilométer. Fővárosa Baku. Az ország hivatalos nyelve az azerbajdzsáni. Hivatalos pénzneme a manat. 

Azerbajdzsán az első olyan muszlim ország, ahol színházi előadásokat és operákat is bemutatnak.

Az "azer" jelentése tűz. Az Azerbajdzsán területén élő korai emberek imádták a tüzet, istenként tisztelték. Azerbajdzsán a "tűz földjeként" is ismert.

Azerbajdzsán szó egy ősi török törzs nevéből származik, amely ezeken a területeken élt.

Azerbajdzsán 1918 és 1920 között rövid időre függetlenné vált; a következő hetven évben azonban a Szovjetuniórésze volt.

A szovjet hatalom Azerbajdzsánban való megalakulása előtt 2000 mecset volt az országban. A legtöbb mecsetet azonban az 1930-as években bezárták.

Az ország 1991. augusztus 30-án nyerte el függetlenségét.

Az ország többségi török és többségi síita muszlim lakosságú.

Azerbajdzsán területe a paleolitikum óta lakott.

Az ország számos tudóst (Kerim Kerimov, Seyid Yahya Bakuvi), zenészt, gondolkodót, költőt, filozófust (Adil Asadov, Zumrud Gulu-zade), gondolkodót és építészt adott a világnak.

Azerbajdzsán a két világklasszis sakkozó, Garri Kaszparov és Tejmur Radzsabov hazája. Garry Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban született, és 1985 és 1993 között volt világbajnok.

Azerbajdzsán a 113. helyen áll a világ országainak területi rangsorában. Ausztrália 89-szer, Guatemala pedig 1,25-ször nagyobb Azerbajdzsánnál.

Azerbajdzsán a 92. helyen áll a legnagyobb népességű országok listáján. Kína lakossága 139-szerese Azerbajdzsánénak.

Azerbajdzsánban a Kura folyó völgye a legtermékenyebb terület.

Az ország területének 60%-át hegyek borítják, a fennmaradó részt pedig síkságok és alföldek.

A Bazarduzu az ország legmagasabb csúcsa a maga 4466 méterével.

Azerbajdzsán a mérsékelt és szubtrópusi éghajlati övezetek metszéspontjában fekszik.

Azerbajdzsánt "az ásványvizek földjének" is nevezik. Az Istisu, a Sirab és a Badamly a leghíresebb ásványvizei. 

Azerbajdzsán is bővelkedik folyóvizekben is.

A zene az azeri emberek életének szerves része. 

Azerbajdzsán híres a szőnyegeiről, amelyek iránt világszerte nagy a kereslet. Kézi munkával készülnek kifinomult művészi igénnyel.

Az országnak szőnyegmúzeuma is van Bakuban. A 2014-ben megnyitott múzeum külseje olyan, mint egy óriási, feltekert szőnyegé.

Baku a felhőkarcolók városa. Épületei nemzetközi elismeréseket is magukénak tudhatnak.

Bakun keresztül egy mesterséges vízi út folyik keresztül, ennek partján üzletek, éttermek és egyéb szórakozóhelyek sorakoznak.

Az ország büszkélkedhet a világ egyetlen miniatűr könyvmúzeumával. A múzeumban a Korán egy XVII. századi miniatűr másolata is megtalálható. 

Az azeri után az orosz a második leggyakrabban beszélt nyelv Azerbajdzsánban. Az angolt nem beszélik széles körben.

A környezetszennyezés jelentős problémát jelent. Azerbajdzsán a világ 50 legnagyobb szén-dioxid-kibocsátású országa között van. A listát Kína vezeti, a második helyen az Egyesült Államok áll.

Bakuban található a világ legnagyobb KFC-je. A KFC-nek 118 országban több mint 18 875 franchise-üzlete van. 

Azerbajdzsán olajkészletei igen jelentősek. 2002 és 2006 között 1100 mérföldes olajvezetéket építettek Bakuból Ceyhanba (Dél-Törökország).

Azerbajdzsánban nagy számban találhatóak iszapvulkánok, nagyjából négyszáz van itt, a világon ismert ezer közül. A hagyományos vulkánokkal ellentétben az iszapvulkánok nagyon hidegek lehetnek, akár fagypont körüli hőmérsékletűek.

2001-ben kitört egy nagyobb sárvulkán, amely majdnem 300 méter magasságig lőtte ki az iszapot, amelyet sűrű, fekete füst kísért. A jelenség 15 km távolságból is látható volt.

Itt található a világ két legnagyobb sárvulkánja is, a Boyuk Khanizadagh és a Turaghai.

Az iszapvulkánokat "üledékes vulkánoknak" is nevezik. Ezek maximális átmérője körülbelül 10 kilométer, maximális magasságuk pedig 700 méter lehet.

Azerbajdzsánban egy 10 méter hosszú tűzfal is van, amely 1950 óta ég. Az ország hatalmas gáztartalékokkal rendelkezik, ami belülről táplálja ezt a tüzet is. A tűzfal mára turisztikai látványosság lett. 

Azerbajdzsánban van egy égő forrás (Yanar Bulag) is a dél-azerbajdzsáni Astara városában. A forrásból származó víznek egyedülállóan magas a metántartalma, amely meggyújtva lángra lobban. A helyiek úgy vélik, hogy a forrásnak gyógyító tulajdonságai vannak.