Eredetileg a Covid-19 járvány kapcsán, 2019 januárjában született meg a virtuális múzeum - vagy az alapítók szavaival élve: múzeum a felhőben ötlete. A honlapján jelenleg már több mint 3000 nepáli tárgyból álló gyűjtemény csodálható meg. Olyan tárgyak, amelyek mindegyike tengerentúli múzeumok és galériák tulajdonában van. Szobrok, ikonok, festmények, rajzok, könyvek és kéziratok, valamint ritka kulturális értéket jelentő tárgyak, rituális tőrök, rizses tálak és olajlámpák. 

Minden egyes kiállítási tárgyhoz nagy felbontású fényképek és magyarázó táblák tartoznak, amelyeken megtalálhatjuk a legfontosabb információkat, akárcsak egy fizikailag is létező múzeumban. Utóbbiakkal ellentétben itt nem kell a tömegben bolyonganunk. A tárgyakat egészen közelről is megcsodálhatjuk, addig maradhatunk, ameddig csak akarunk, és belépődíj sincs.

A múzeum valódi jelentősége azonban ennél jóval távolabbra mutat. A Global Nepali Muzeum létrehozása arra a szomorú tényre adott válasz is, a hegyvidéki ország legszebb műtárgyai közül sok a tengerentúlon van, és így a nepáliak számára elérhetetlenek."Úgy gondoltam, jó ötlet lenne létrehozni egy virtuális múzeumot, ahol a nepáli emberek megismerkedhetnek azzal, ami nekünk már nincs meg, a világ különböző múzeumaiban kiállított műtárgyainkkal" - mondta egy interjúban a múzeum egyik társalapítója.

Az egyik fő oka annak, hogy Nepál kulturális örökségének jelentős része ma már az országon kívül van, az illegális műkincs kereskedelem. A nepáli törvények ugyan tiltják a 100 éves vagy annál idősebb tárgyak vásárlását, eladását és kereskedelmét, de ezt a jól szervezett bandák játszi könnyedséggel kijátszák. Az Al Jazeera televízió 2018-as dokumentumfilmje szerint az 1980-as évek óta a [nepáli] hatóságok becslései szerint az illegális kereskedők több tízezer nepáli régiséget csempésztek ki az országból. Nepál vallási műtárgyainak mintegy 80 százalékát ellopták és eladták az évente 8 milliárd dolláros illegális műtárgy feketepiacon.

Sajnálatos módon a templomokba, kolostorokba és szentélyekbe is gyakran betörnek, és a régiségeket ellopják, majd gátlástalan kereskedők segítségével kiviszik az országból, hogy aztán hatalmas haszonnal eladják a feketepiacon. Nepál történelmi helyszínei jellemzően nem rendelkeznek részletes leltárral a műtárgyaikról, így azt is nehéz nyomon követni, mit is vittek el a tolvajok. Az országon kívülre került tárgyakat pedig valósággal lehetetlen felkutatni, mert sok múzeum, galéria, műkereskedő és aukciósház kifejezetten homályos információkat közöl csak a gyűjteményükben és katalógusaikban szereplő tárgyak eredetéről.

A Global Nepali Muzeum létrejötte az alapítók szerint megkönnyítheti a tárgyak felkutatását is. "Ha van ez a hatalmas adatbázis, talán azt is könnyebb nyomon követni, honnan származnak, és hogyan jutottak el Nepálból. S jóllehet, a valódi utazás sokkal nagyobb élményeket tartogat, a Global Nepali Muzeum, ha csak egy rövid időre is, de elrepíthet minket a Himalája lábaihoz.