Nepál, hivatalos elnevezése Nepáli Demokratikus Szövetségi Köztársaság, területe 147 181 négyzetkilométer. Fővárosa Katmandu. Hivatalos pénzneme a nepáli rúpia.

Nepál ősi történelme a Katmandu-völgyben kezdődött. Két kereskedelmi útvonal kereszteződésében feküdt. Mint ilyen, kulturális olvasztótégely lett.

A Sakya királyi családból származó Sziddhárta Gautama herceg a Kr. e. VI. században itt született, a ma szent helynek számító Lumbini közelében. Felnőttként a szemlélődő gondolkodás és meditáció útjára lépett, amely a megvilágosodásához vezetett. Ma Buddhaként tiszteljük.

A hindu kiratik a Kr. e. VII. században a Katmandu-völgy első ismert birodalmát hozták létre. Az Észak-Indiából származó népek Kr. u. 300-ban megdöntötték a kiratikat, és az ország túlnyomórészt hindu lett.

Nepál a 600-as évek végétől 1200-ig "sötét korszakot" élt át, amelyről keveset tudunk. Tibet és Kasmír is betört az országba a 700-as években, de stratégiai fekvése biztosította a királyság fennmaradását. Kantipur (a mai Katmandu) megalapítása Gunakamadeva király nevéhez kötődik.

A IX. században vezették be a Bikram Sambhatot, az új holdnaptárt, amelyet a mai napig használnak. Ez körülbelül 67 évvel, nyolc és fél hónappal előzi meg a Gergely-naptárt. A nepáli újév április közepén van.

Nepált soha nem gyarmatosították és nem uralták idegenek.

Nepál híres Gurkha katonái mindig sikeresen védték hazájukat. Mottójuk: "Jobb meghalni, mint gyávának lenni". A briteket annyira lenyűgözte harci képességük az indiai háborúk során, hogy 1815 óta a brit hadsereg szerves, fizetett részei.

Nepál Kínával vívott háborúja az 1816-os Sugauli-szerződéssel ért véget, amely meghatározta az ország jelenlegi határait. Nepál a vereség után több mint száz évre elzárkózott minden külföldi kapcsolattól. Határait 1951-ben nyitották meg újra.

A mintegy 70 millió éves ázsiai Himalája hegység a Tibeti-fennsíkot választja el az indiai szubkontinenstől, és öt országra terjed ki: Nepál, Bhután, India, Kína és Pakisztán. Ez a világ legfiatalabb hegyvonulata. A "Himalája" szó szanszkritul "hó lakhelyét" jelenti. A hindu mitológia szerint Siva isten otthona.

Az ázsiai kontinens három nagy folyórendszerének (a Gangesz-Brahmaputra, a Jangce és az Indus) a Himalája a forráshelye. A Himalája a világ harmadik legnagyobb hó- és jégraktára (a két sarkvidék után), mintegy 15 000 gleccserrel, amelyek mintegy 3000 köbkilométernyi vizet tartalmaznak.

Nepál északi részén található a Föld tíz legmagasabb hegye közül nyolc, köztük a leghíresebb, a Mount Everest. A Mount Everest 8.848 méter magas. A serpák Sagarmathának (az ég homloka) nevezik.

1953. május 29-én Sir Edmund Hillary brit felfedező és serpa vezetője, Tenzing Norgay voltak az elsők, akik először feljutottak a Mount Everest csúcsára, és ezzel végleg bekerültek a történelemkönyvekbe.

Huszonöt évvel később az olasz Reinhold Messner és az osztrák Peter Habeler lett az első, aki kiegészítő oxigén használata nélkül érte el a csúcsot.

A Himalája ad otthont a Föld legmagasabb tavának (a 4800 méteres Tilicho) és a Föld legmélyebb tavának (Shey Phoksundo) is. A Mount Everest körül fekszik a Sagarmantha Nemzeti Park, amelyet 1976-ban hoztak létre.

A Himalája legkeletibb keleti csúcsa a Nameha Barwa, míg a legnyugatibb a Nanga Parbat.

A Nepál alatti Indo-Ausztráliai-lemez folyamatosan mozgásban van, ami a következő 10 millió évben 1500 kilométert fog haladni Ázsia irányába.

Nepálban a magassági különbségek egészen szélsőségesek. A világ legmagasabb völgyével (Arun), valamint a legmélyebb szurdokkal (Kaligandaki) is Nepál büszkélkedhet, a tengerszint feletti magasságok pedig a szűk 59 métertől az Everest világcsúcsot jelentő 8848 méteréig terjednek. Chitwan a világ legmagasabb füves területe is az országban fekszik.

A magasságok különbözőségével együtt jár az éghajlatok különbözősége is. Ha délről északra utazunk, mindössze 100 kilométeren belül a forró trópusi éghajlatról a csontig hatoló sarkvidéki hidegig jutunk. Nepál egyértelműen négy évszakos úti cél.

A Kaligandaki folyó régebbi, mint a Himalája, és ez a fő ökológiai választóvonal a nyugati és a keleti Himalája között.

Nepálban 5980 virágzó növényfaj él, köztük a világ orchideáinak két százaléka (több mint 360 faj), a világ rododendronfajainak hat százaléka (ez Nepál nemzeti virága), valamint 250 Nepálban endemikus (és a Földön sehol máshol nem termő) faj. Ezért is nevezik Nepált Ázsia Amazonasának.

Közel 870 különböző madárfaj talál otthonra Nepálban több, mint Észak-Afrikában és Európában együttvéve. A világ madárfajainak nyolc százaléka él itt.

Nepál több mint 650 különböző lepkefajnak, valamint a világ legnagyobb lepkéjének (az atlaszlepkének) és a legnagyobb vadmézelő méhek sokaságának is otthont ad.

Nepál veszélyeztetett fajai közé tartozik a hópárduc, a vörös panda és az egyszarvú orrszarvú.

Nepálban soha nem voltak etnikai vagy vallási összecsapások és zavargások. Az országban soha nem folyt vér a vallás nevében. Több mint 80 etnikai csoportnak ad otthont, és az ország népei 123 különböző nyelvet beszélnek.

A nepáli emberek tenyerüket összeillesztve köszöntik egymást. Meghajtják a fejüket, és azt mondják, hogy "Namaste", ahogyan a szomszédos Indiában is szokás. Azt jelenti: "Üdvözlöm a benned lévő Istent".

Nepál a világ egyetlen "élő istennőit" imádja. Kumariknak nevezik őket (ami szó szerinti fordításban szüzeket jelent); ezeket a pubertáskor előtti lányokat gyermekként választják ki, és az isteni női energia földi megnyilvánulásainak tekintik őket. Ők Taleju istennő megtestesülései; templomokban élnek. A buddhisták és a hinduk egyaránt imádják őket, és ünnepek alkalmával szekereken hordozzák őket. A serdülőkor elérésekor azonban a lányok visszavonulnak.

Nepált csak 2006-ban nyilvánította világi országgá a parlament. A teheneket ma is szentnek tekintik.

Nepál négy helyszíne szerepel a világörökségi listán. A Katmandu völgye (1979) és Lumbini, az Úr Buddha szülőhelye (1997); a Chitwan Nemzeti Park (1984) és a Sagarmatha Nemzeti Park (1979).

Nepál nemzeti zászlaja az egyetlen a világon, amely nem téglalap vagy négyzet. Két háromszög van rajta; a felsőn egy hold, az alján pedig egy nap. A háromszögek nemcsak a Himaláját, hanem Nepál két fő vallását - a hinduizmust és a buddhizmust - is jelképezik. Bár a jelenlegi dizájn 1962-ben készült, az alapdizájnt már több mint 2000 éve használják.

A főként Nepál keleti, hegyvidéki részén élő serpák etnikai csoportját gyakran alkalmazzák hordárként a hegyi expedíciókhoz, mivel genetikai tulajdonságaik miatt nem szenvednek a magasságtól.

A nemzeti étel a Dal-bhat-tarkari, ami jelentése szerint dal (lencse), bhat (rizs) és tarkari (zöldség).

Nepálban sértőnek számít, ha bármit megérintünk a lábaddal. Soha ne lépjünk át egy másik személyén testrészén. Nepálban nem szabad a bal kezet evésre használni. A nepáliak a fejet is szentnek tartják, ezért ne érintsük meg senki másét.

A Mount Everest a nepáli kormány számára a bevételek egyik fő forrásává vált.

Nepál lakosságának fele körülbelül napi egy dollárból él, mivel Nepál a világ egyik legszegényebb országa.

A Lumbini nemzetközi repülőteret Buddha szülőhelye miatt fejlesztik. Évente sok buddhista szerzetes utazik ide Kínából, Tibetből és Japánból. Hasonlóképpen, a Pashupati templomot sok indiai szomszéd látogatja.

A nepáli nemzeti légitársaságnak nincs elég gépe ahhoz, hogy Ázsián kívüli repülőterekre repüljön. A nepáli repülés nagyon drága.

Nepál a kaland- és extrém sportturizmus egyik központja. A választékban szerepel a siklóernyőzés, a bungee jumping, a magashegyi maratonok, valamint a hegyi kerékpározás, a vadvízi evezés, a kajakozás és természetesen a hegymászás.

Bár Nepálnak vannak édesvizű folyói és több mint 6000 tóval is rendelkezik, amelyek segítségével vízenergiát termelnek, a kereslet olyannyira meghaladja a termelést, hogy a nap nagy részében nincs áram. A "terheléskiesés" jelenleg átlagosan napi 8,28 óra. A rendelkezésre álló édesvíz ellenére a városok vízellátása problémás. Katmanduban az infrastruktúra naponta mintegy 180 millió litert tud kitermelni, miközben az átlagos kereslet több mint 350 millió liter lenne. Általában csak napi két és fél órán keresztül, a hét négy napján szolgáltatnak vizet.

A nepáliak konzervatívak, nyilvános csókolózásért letartóztatnak.

Nepál teljes földterületének több mint 19 százaléka ma védett terület vagy nemzeti park.

A nepáli kormány a turizmusból származó bevételek felét a vadrezervátumok védelmére fordítja.

A jeti állítólag a Himalájában, Nepálban él. A titokzatos lény, amely az észak-amerikai Nagylábhoz hasonlít. 1958-ban maga Sir Edmund Hillary is vezetett egy expedíciót a Yeti megtalálására, sikertelenül.

Nepálban él a bengáli királyi tigrisek egyik legnagyobb populációja. Ugyancsak itt él az egyszarvú orrszarvúk második legnagyobb csoportja. Nyugat-Nepál ad otthont a Föld legnagyobb mocsári szarvascsordájának is.

2015-ben hatalmas földrengés rázta meg az országot, több mint 8800 halálos áldozata és több mint 21 000 sérültje volt. Közel 3,5 millió ember vált hajléktalanná. A rengés lavinákat váltott ki a Mount Everesten is, amelyek 21 halálos áldozatot követeltek és legalább 120-an megsérültek.

Kathmandu régi neve Kantipur volt, ami "a dicsőség városát" jelenti.

Az ősi időkben a Kathmandu-völgy valójában egy hatalmas tó volt, tele úszó lótuszokkal.

Kathmandu1979-ben kapta meg az UNESCO világörökségi státuszt, mivel mintegy 130 jelentős zarándokhely és műemlék található a területén.

Katmandu ad otthont Nepál lakosságának több mint felének.

A newariak voltak a Katmandu-völgy eredeti lakói. Ők annak az etnikai csoportnak a közvetlen leszármazottai, akik két évezreden éltek a völgyben háborítatlanul.

Kathmandu az India és Tibet közötti történelmi kereskedelmi útvonal központjában fekszik ezért vált a kultúrák olvasztótégelyévé.