A Titicaca-tó úszó szigetei
Dél-Amerika egyik legérdekesebb őslakos népcsoportját a bolíviai-perui határvidéken élő uruk alkotják. Nyelvük, szokásaik messzi történelmi időkbe nyúlnak vissza. Mégsem ezért különlegesek. Életmódjuk teszi őket egészen egyedülállóvá.
A 2011-es népszámlálás adatai szerint 1200 uru él egészen különleges körülmények között a Titicaca-tó épített, úszó szigetein. A hatvankét sziget három kilométerre található a legközelebbi perui kikötőtől 3810 méteres tengerszint feletti magasságban.
Az uruk történelme messzire nyúlik vissza, mai ismereteink szerint három és fél évezreddel ezelőtt költöztek a nagy magasságban fekvő tó vidékére. Az inkák elől menekültek, de a sorsukat végül nem kerülhették el, nagy részük az inkák fogságába került, akik rabszolgájukká tették őket. Az inka birodalom összeomlott, az uruk ősi kultúrája azonban átvészelte viharos évszázadokat.
Hogyan készülnek a szigetek?
Az úszó szigetek technikai megoldásai is a régmúltba nyúlnak vissza. Évszázados praktikák ezek, amelyek ma is megállják a helyüket. Az összegyűjtött nádat a gyökereiktől kezdve összefonják, ami így erős, kévévé állnak össze. Ezeket a kévéket kötik össze úgy, hogy egy kb két méteres alapot képezzenek. A szigeteket hosszú botokkal rögzítik a tómederhez.
Az idő múlásával a nád persze elrohad, amit a növekvő turistaforgalom is csak súlyosbít, így a forgalmasabb szigeteken a nádakat háromhavonta ki is kell cserélni. Megfelelő karbantartás esetén a sziget azonban 30 évig kitart.
Annak ellenére, hogy milyen ősinek tűnik ez az életforma, az uruk valójában nincsenek elzárva a külvilágtól. A szigeteken napcellák szolgáltatják az áramot, a házakban van televízió és a mobiltelefonok töltése is megoldott. A legnagyobb szigeten egy közösségi rádió is működik, amely a régió egész területén hagyományos zenét sugároz. A kicsik egy katolikus iskolába járnak az egyik szigeten, míg az idősebb gyerekek a szárazföldre ingáznak középiskolába vagy éppen egyetemre.
Az idő múlásával a nád persze elrohad, amit a növekvő turistaforgalom is csak súlyosbít, így a forgalmasabb szigeteken a nádakat háromhavonta ki is kell cserélni. Megfelelő karbantartás esetén a sziget azonban 30 évig kitart.
Annak ellenére, hogy milyen ősinek tűnik ez az életforma, az uruk valójában nincsenek elzárva a külvilágtól. A szigeteken napcellák szolgáltatják az áramot, a házakban van televízió és a mobiltelefonok töltése is megoldott. A legnagyobb szigeten egy közösségi rádió is működik, amely a régió egész területén hagyományos zenét sugároz. A kicsik egy katolikus iskolába járnak az egyik szigeten, míg az idősebb gyerekek a szárazföldre ingáznak középiskolába vagy éppen egyetemre.
Miből élnek az uruk?
A turizmus a legfontosabb jövedelemforrásuk, de számos hagyományos jövedelem és élelmiszer forrásra is támaszkodnak. A szigeteken állatot tenyésztenek, a tóban halásznak és madarakra vadásznak. A nagyobb háziállataikat pedig a szárazföldön nevelik. A turistákkal rendkívül barátságosak, de ez elemi érdekük is hiszen a helyi kézműves termékek eladásából származik a legtöbb jövedelmük. Ezért nem is nagyon akad olyan turista, akire ne sikerülne valamit rátukmálni. Mesterfokon űzik. A végére maradjon még egy hasznos tipp: a helyi péksüteményeket feltétlenül érdemes megkóstolni, egészen kiválóak és nagyon különlegesek!
Kapcsolódó inspirációk:
Peru csodálatos látványosságai egytől-egyig különleges élményeket tartogatnak.
Peru csodálatos látványosságai egytől-egyig különleges élményeket tartogatnak.
Cikksorozatunk második részében ismét elmerülhetünk Peru egyik legszebb és leglátványosabb régiójába.
Cikksorozatunk második részében ismét elmerülhetünk Peru egyik legszebb és leglátványosabb régiójába.
Lima Latin-Amerika gasztronómiai fővárosa, az autentikus piacoktól a Michelin-csillagos éttermekig fantasztikus étkezési lehetőségekkel.
Lima Latin-Amerika gasztronómiai fővárosa, az autentikus piacoktól a Michelin-csillagos éttermekig fantasztikus étkezési lehetőségekkel.
Merüljünk el az andoki konyhaművészet titkaiban és Arequipa vidéki ízeiben!
Merüljünk el az andoki konyhaművészet titkaiban és Arequipa vidéki ízeiben!
Az inkák szent völgye egy szűk hasadékban kígyózik az Urubamba folyó mentén. A központja Urubamba városa, a fő látványossága pedig a hihetetlen táj és a szédítő hegyek.
Az inkák szent völgye egy szűk hasadékban kígyózik az Urubamba folyó mentén. A központja Urubamba városa, a fő látványossága pedig a hihetetlen táj és a szédítő hegyek.
A 3800 méteres tengerszint feletti magasságával a Titicaca-tó a világ legmagasabb fekvő hajózható vize. Emellett Dél-Amerika legnagyobb tava is, a maga 8372 négyzetkilométeres területével.
A 3800 méteres tengerszint feletti magasságával a Titicaca-tó a világ legmagasabb fekvő hajózható vize. Emellett Dél-Amerika legnagyobb tava is, a maga 8372 négyzetkilométeres területével.
Peruban június 24-én ünneplik az inka Napfesztivált az Inti Raymi-t, mely a napisten, Inti előtt tiszteleg. Napjainkban a fesztivál helyi és nemzetközi látogatók ezreit vonzza az ősi inka fővárosba Cuscóba.
Peruban június 24-én ünneplik az inka Napfesztivált az Inti Raymi-t, mely a napisten, Inti előtt tiszteleg. Napjainkban a fesztivál helyi és nemzetközi látogatók ezreit vonzza az ősi inka fővárosba Cuscóba.
Az inkák elveszett városának felfedezése kalandregénybe illő fordulatokban bővelkedett.
Az inkák elveszett városának felfedezése kalandregénybe illő fordulatokban bővelkedett.
