Reneszánsz romantika, művészeket megihlető mesebeli tájak, lankás borvidékek, valamint patinás villák és apátságok jellemzik Toszkána és Umbria csodálatos vidékét.
Autóbusszal és gépkocsival is könnyen megközelíthető a régió; páratlan építészeti emlékek, műkincsgyűjtemények találhatók itt az Itáliai reneszánsz kiemelkedő időszakából, egyetlen utazás során könnyen bebarangolható Milánó, Pisa, Lucca, San Gimignano vagy Siena városa.
Az egykori Etruria területén fekvő meseszép tartományt turisták milliói keresik fel az év minden időszakában. A hét etruszk király hatalmát maga Róma döntötte meg és igázta le annak magaskultúrával rendelkező lakóit. Hogy kik voltak valójában az etruszkok? Nos, ez még ma is történelmi rejtély. Az viszont tény, hogy kultúrájuk szervesen és elevenen tovább élt a római hagyományokban és a hatásuk a mai napig is elevenen tapintható.
Etruria urai Róma bukása után a gótok, a longobárdok majd a Frank birodalom idején Nagy Károly lett. A későbbiekben a Német császár és a pápa vívta a vidékért hosszú százados küzdelmét. A hatalmi vákuumban végül a helyi uralkodó arisztokrácia emelkedett magasra, városállamaik meghatározó politikai tényezővé nőtték ki magukat. A reneszánsz ebben a politikailag sokszínű állapotban érte el Toszkánát. A virágzó városállamok falai között pezsgő művészi élet folyt. Többek között Dante, Giotto, Petrarca és Boccaccio neveivel fémjelezhető a virágzás ezen szakasza. A toszkán nyelv pedig irodalmi nyelvé lett.
Toszkána központi szerepe miatt a későbbiekben is többször gazdát cserélt egészen 1860-ig, amikor a Toszkánai Nagyhercegséget II. Viktor Emanuel szárd-piemonti király az egyesült Olasz királyságba nem olvasztotta.
Toszkána nem csak az itáliai reneszánsz szülőföldje, az etruszk időkből is számos értékes kincs maradt az utókorra. Fiesole, Cortona, Chiusi, Volterra, Pupolonia, Vetulonia, Sovana ősi falai között templomok, tornyok és síremlékek tanúskodnak az etruszk kultúra egykor nagyságáról.
Firenze igazi aranykora azonban a XIII. századtól a XVI. századig tartott. Az erősödő polgárság és a mind módosabb arisztokrácia kötelességének érezte a műpártolást. Olyan mesterek tudtak itt nyugalomban alkotni mint Giotto, Masaccio, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaello Santi , Cimabue, Fra Angelico, Fra Filippo Lippi, Sandro Botticelli, Paolo Ucello, Fra Bartolomeo, Pisano, Luca della Robbia vagy Andrea del Vecchio.
Kapcsolódó ajánlatok:











