A vörösre festett épületekben a boldogság, a sárga mázas cseréptetőkben a császári szín köszön vissza, a sziklakertek kövei a gazdagságot szimbolizálják. Épületeinek tetején faragott figurák tartják távol a betolakodó gonosz szellemeket, de a szobrok száma, mely csakis szerencsehozó páratlan lehet, az épület fontosságát is mutatja. A Vatikánnál kétszer, a Kremlnél háromszor nagyobb terület 980 csodálatos faépülete összesen 9 999 antik ritkaságokban bővelkedő szobát rejt. Az építési anyagok még a mai kor legmagasabb elvárásainak is megfelelnének. A fő csarnokok „aranytéglás” padlózatát Szucsou és Szungcsiang környékéről kitermelt agyagtéglából égették, mely hónapokig tartott, de ma, 600 év után is lenyűgöző látványt nyújt. A teraszok kőborítását Peking környéki bányákból hozták, a csarnokok pillérei ritka Délnyugat-kínai trópusi keményfából készültek.
A Palotamúzeumban a Csing-dinasztia császári műgyűjteményének majd’ kétmillió darabos öröksége: kerámiák, festmények, porcelánok, arany-, ezüst-és bronztárgyak láthatók. Méltán a világ egyik legnagyszerűbb múzeuma. 2016-ban rekord mennyiségű látogató, 16 millió ember kereste fel, ami átlagosan napi 40 000 látogatót jelent!
A Tiltott Város megépítését a XV. század elején uralkodott harmadik Ming császár Jug-lö határozta el, miután a kiűzött mongolok után vissza akarta telepíteni a fővárost Nankongból Pekingbe. Mintegy százezer mesterember és egymillió munkás keze alatt 1406 és 1420 között épült fel ez a lenyűgöző komplexum: a 720 ezer négyzetméteren elterülő, tizenegyméteres fallal és várárokkal a „közönséges” halandóktól és alattvalóktól elzárt Tiltott Város. Még elképzelni is nehéz a nyolcász palotát, hetvenöt csarnokot, a templomokat, pavilonokat, könyvtárakat és lakosztályokat, nem beszélve a mindezeket összekötő mesés kertekről és gyalogos utakról, ahol a császári dinasztiák élték hétköznapjaikat. Összesen 24 Ming és Csing császár uralkodott itt több mint 500 éven át, egészen 1911-ig a polgári forradalom kitöréséig.
A hivatalos bejárat a Déli kapu volt, ahol harangzúgás és dobpergés jelezte a császár áthaladtát. Itt hirdette ki az újév beköszöntét, de a büntetéseket is ennél a kapunál osztotta ki és nézte végig. A kapun túl az Arany-folyó és öt márvány hídja a Mennyei Béke kapujához, s azon átlépve a Mennyei Béke Csarnokához vezet, melynek csodálatosan díszített termében ült Sárkánytrónusán a császár. A csarnokoknak itt még koránt sincs vége: a Tökéletes Béke Csarnokában a külföldi követek részesültek méltó fogadtatásban, a Béke Megőrzésének Csarnokában pedig a vendégeket szórakoztatták. Magának az uralkodói lakrésznek három palota adott otthont: a Mennyei Tisztaság Palotája a császár, a Földi Nyugalom Palotája a császárné rezidenciája volt, s közöttük emelkedett az Egyesülés Csarnoka. Ám a palota nem csupán császári székhely és a hatalmi teendők gyakorlásának színtere volt, hanem a császár életét teljes körűen kiszolgáló város is, hiszen az uralkodó ritkán hagyta el a Tiltott Várost. Rajta kívül a teljes kiszolgáló személyzet, egy városnyi ember: több ezer szolga, ágyas, eunuch és szakács élte le falai között egész életét.
Kapcsolódó ajánlatok:
