Perszepolisz – a perzsák városa
Fénykorában Perszepolisz egyike volt annak a négy kulcsfontosságú városnak, mely az Indus folyótól Etiópiáig terjedő birodalom középpontjában állt. Eredeti neve Parsa volt, és csak azután kapta a görög Perszepolisz nevet. Méretéhez és jelentőségéhez képest a városról ritkán tesznek említést korabeli feljegyzések, melyből a történészek arra következtetnek, hogy város létezését igyekeztek titokban tartani a külvilág elől.
A virágkortól Nagy Sándorig
I. e. 518 körül I. Dárajavaus kiválasztott egy teraszt az úgynevezett „királyi hegység” lábánál, hogy palotakomplexummá alakítsa Párszá városának a citadelláját. Mintegy 125 000 négyzetméteres területen négy csoportból álló komplexumot hoztak létre: szertartás-palotákat, lakónegyedeket, egy kincstárat, valamint egy erődítményláncot. Magát a struktúrát I. Dárajavaus alakíttatta ki, melyet később utódai I. Khsajársá és I. Artakhsaszjá perzsa király tovább bővítettek i. e. 330-ig, amikor Nagy Sándor elfoglalta a várost. Ez idő tájt a birodalom több adminisztratív központtal is rendelkezett, Szúza, Babilon és Ekbatana is a környék kiemelkedő fontosságú központja volt. Perszepolisz feltehetően nem volt állandó szálláshely, csak tavasszal használták, illetve néhány kutató úgy gondolja, hogy a perzsa újévi fesztivál helyszíne volt. A Perzsa Birodalom központjának számító Perszepolisznak nem volt kiépített védelmi rendszere, így Nagy Sándor hadjárata során porig égette a pompás várost. Az uralkodó bosszúból adott parancsot a város felgyújtására, mert a görög-perzsa háborúban Athént is felégette a görög hadsereg. A történészek szerint a Khsajársá-palotát egy görög kurtizán fáklyával gyújtotta fel Nagy Sándor parancsára, s a teljes város a lángok martalékává lett. A várost utána többször újraépítették, de eredeti fényében soha nem sikerült helyreállítani.
Széchenyi grófok nyomában
A romváros a XIII. és a XVIII. század között fontos utazóhellyé nőtte ki magát, magyar utazók közül 1838-ban Maróthy István, majd 1862-ben Vámbéry Ármin jártak itt, s az egyik leghíresebb magyar Széchenyi István unokája, Andor neve is látható mai napig a Khsajársá-kapu kövébe vésve.
Kiemelkedő szobrászati tehetség
Perszepolisz egyik legismertebb öröksége azok a kiemelkedő szobrászati alkotások, melyek a térség jegyeit képviselik. A perzsa szobrászat az egyiptomi, görög és asszír szobrászat hagyományaira épült, precízítás és részletesség jellemezte. Az uralkodók és katonák gyakorta felbukkannak az ábrázolásokon, mert ők jelképezték a társadalmi ranglétra csúcsát abban a korszakban. Az emberalakok mellett a mitológiai alakok – griff, bika és oroszlán – ábrázolása is népszerű volt. Festészetéről nem sokat tudunk, de a város maradványai között találtak pigmentnyomokat, így az szinte biztosra tehető, hogy a város színes homlokzatokkal rendelkezett egykoron.Kapcsolódó ajánlatok
IRÁN - PERZSA EMLÉKEK
Irán Magyar idegenvezető
„Perzsia, mai nevén Irán a világ egyik meghatározó civilizációjának a bölcsője. A több ezer éves iráni világról minden laikusnak vannak ismeretei, hiszen Perszepolisz, Avicenna, az aszaszínok, Stein Aurél vagy Vámbéry Ármin nevét szinte mindenki ismeri.
További érdekességekért Iránról kattintson ide.
849 000 Ft-tól/fő