5 iráni város, amelyet látni kell!

A XVI.-XVIII. században Perzsia ragyogó központja volt, ma Irán harmadik legnagyobb városa az ősi Iszfahán. Palotái, mecsetei és kertjei felfedezése napokba telne. Több kilométer hosszú, fedett bazárja a világ második legnagyobb terére, az Imam térre vezet. Eredetileg lovaspóló versenyeket tartottak itt, I. Abbasz sah építtette 1602-ben. Ekkor élte a perzsa művészet virágkorát, olyan kincseket örökül hagyva, mint az 1,5 millió díszcsempével burkolt Sah (Imam) Mecset, a gyönyörű Lutf Allah mecset és az Ali Qapu palota. A híres iszfaháni perzsaszőnyegek jellegzetessége a négyzetmétereként akár egymillió csomózás és az aprólékos kidolgozottság.

Már Marco Polo is szép, nemes városként emlegette a több mint 3000 éves Yazdot. Agyagtéglás építészetének kiemelkedő alkotásai a széltornyok, egyfajta ősi légkondicionálók, amelyeken át hűtve érkezik a levegő a házakba. A XII. századi Jame mecset türkiz mozaikjaival a perzsa azari stílus egyik egyedülálló darabja. Yazd a zoroasztrizmus központja, a Kerman irányában található tűztemplomban 1500 éve őrzik a szent tüzet. A még ma is élő zoroasztrizmus az iszlám térhódítás előtti, ősi iráni vallás, i.e. VI. században alapította Zarathustra próféta.

A több mint négyezer éves város csodás kertekkel és parkokkal, illatos citrusfa- és rózsaligetekkel, ragyogó mecsetekkel ejti ámulatba az utazót. Itt született Hafez és Saadi, a perzsák nagy költői, sírjuk igazi zarándokhely. A XIX. századi Nasir-al-Mulk – rózsaszín - mecset különlegessége az ezer színben pompázó mozaikcsempe és az üveg homlokzat, amely a beáradó napfényben színpompásan verődik vissza a padló perzsaszőnyegein.

Az ország első számú látnivalója ez a csodálatos romváros, amely az Óperzsa Birodalom szakrális fővárosa volt. I. Dareiosz király kezdte el építeni i.e. 515-ben, azonban Nagy Sándor i.e. 330-as hódításakor, bosszúból a görög városok perzsa leigázása miatt porig rombolta. A tűzvészben csak a kőépületek maradtak fenn. A Xerxész-kapu egyik talapzata ma is őrzi a világutazó, gróf Széchenyi Andor 1892. december 3.-án bevésett „falfirkáját”.

Mi tagadás, első látásra egy népes és szmogos világváros benyomását kelti az iráni főváros. Érdemes azonban elmerülni a látnivalók sokaságában, és olyan értékekre bukkanni, mint a Qajar-dinasztia építtette Golesztán - Rózsakert – palota, ahol az árnyas kertek és ragyogó díszítőelemek az utolsó sahok gazdag világába repítenek. Teherán múzeumaiban a perzsa történelem titkaitól a sahok drágakő gyűjteményéig temérdek szépség látható.