Ausztrália és a mítoszok, amelyek körülveszik

Ha behunyjuk a szemünket és Ausztráliára gondolunk, egyfajta sárgás-vöröses szűrőn keresztül látjuk a világot. Megjelenik előttünk a végtelen puszta, ahol Crocodile Dundee épp egy krokodillal birkózik, miközben a háttérben jóképű sportemberek szörföznek a türkizkék habokban. A valóság azonban merőben más. Lerántjuk a leplet az ausztrál legendákról!

Ausztrália sántító történelmi kezdete

Sokunk fejében még mindig James Cook kapitány a hős felfedező, aki zászlót szúrt a homokba, és „felfedezte” Ausztráliát. Az igazság azonban az, hogy Cook 1770-ben nemhogy nem volt kapitány (csupán hadnagy), de még csak nem is ő volt az első európai a környéken. A hollandok és a kínaiak már évtizedekkel korábban kerülgették a partokat. Arról nem is beszélve, hogy az őslakos népek akkor már több mint hatvanezer éve lakták a kontinenst. Felfedezni valamit, ahol már százezrek élnek, finoman szólva is nézőpont kérdése.

Nyelvi Bábel

Ausztrália angol nyelvű ország – gondoljuk mi. De a felszín alatt hatalmas nyelvi kincsestár rejlik. A gyarmatosítás előtt háromszáz őslakos nyelv zsongta be a tájat, és bár sok elveszett, a büszke örökség ma is él. Ráadásul minden ötödik ausztrál otthon nem angolul beszél, hanem mandarinul, arabul vagy épp kantoniul.

A „börtönsziget” árnyéka

Szeretjük azt hinni, hogy minden ausztrál ereiben egy egykori fegyenc vére csordogál. Tény, hogy Nagy-Britannia ide száműzte a birodalom nemkívánatos elemeit, de a mai Ausztrália a világ egyik legszínesebb olvasztótégelye. A lakosság több mint negyede külföldön született. Ha bemegyünk egy melbourne-i kávézóba, nagyobb eséllyel találkozunk egy görög, vietnámi vagy olasz gyökerű családdal, mint egy Dickens-regénybe illő szökevény leszármazottjával.

Kenguru, mint közlekedési eszköz

Bár a kenguruk Ausztráliában valóban olyannyira elszaporodtak, hogy néha több van belőlük, mint emberből, senki nem lovagol rajtuk. Sőt, az ausztrálok számára a kenguru olyasmi, mint nálunk az őz: csodáljuk a kecsességét, de bosszankodunk, ha kiugrik a kocsi elé. És igen, a kenguruhús ott van a szupermarketek polcain is – sovány, egészséges, és az ausztrálok számára éppolyan természetes, mint nekünk a pörkölt.

A koala-dilemma

Bárki, aki látott már koalát, legszívesebben azonnal magához ölelné (ami amúgy tilos és a koala számára stresszes). De szögezzük le: a koala nem medve! Erszényes. Az pedig, hogy állandóan úgy néz ki, mint aki be van drogozva, nem az eukaliptusz kábító hatása miatt van. Szegények étrendje annyira energiaszegény, hogy napi 22 órát kell aludniuk ahhoz, hogy életben maradjanak. Nem „beállva” vannak, csak fáradtak.

Hol is van a főváros?

A kérdésre, hogy mi Ausztrália fővárosa, sokan rávágják, hogy Sydney (esetleg Melbourne). A valóság egy tipikus politikai kompromisszum eredménye: mivel a két nagyváros nem tudott dűlőre jutni, építettek egy újat félúton. Ez lett Canberra. Kicsit steril, kicsit tervezett, de legalább senki nem sértődött meg.

A vécéöblítés misztériuma

Sokan úgy hiszik Ausztráliában fordítva forog a víz a lefolyóban a Coriolis-erő miatt. Rossz hírünk van a fizika szerelmeseinek: a vécécsésze vízsugara túl kicsi ahhoz, hogy a Föld forgása befolyásolja. Az öblítés iránya nem a féltekétől, hanem a vízvezeték-szerelőtől és a csésze kialakításától függ. Kiábrándító, ugye?

Csak a puszta?

A Crocodile Dundee filmek elhitették velünk, hogy az ország egyetlen hatalmas, vörös porlepte sivatag. Valójában az ausztrálok 86 százaléka városlakó. Sydney és Melbourne lüktető metropoliszok, felhőkarcolókkal, operaházzal és világszínvonalú tömegközlekedéssel. Az „Outback” csodálatos, de az átlag ausztrál legfeljebb a Discovery Channelen látja, nem az ablaka alatt.

Az örök nyár illúziója

Ausztráliába csak fürdőruhát vigyünk? Hatalmas hiba! Melbourne-ben egy téli napon simán repkednek a 10-14 fokok, a kontinens déli részén és a hegyekben pedig olyan síparadicsomok vannak, hogy a svájciak is megirigyelhetnék. Igen, Ausztráliában lehet síelni, és igen, néha ott is szükség van a vastag kötött pulóverre.

A szörfös-effektus

Sajnálattal jelentjük a hölgyolvasóknak: nem minden ausztrál férfi sportos és szörfözik Bár a szörfös kultúra erős, a statisztika itt is könyörtelen: a felnőtt lakosság jelentős része túlsúlyos. Az ausztrálok éppolyan hús-vér emberek, mint mi: szeretnek enni, és nem mindenki tölti a napja felét a konditeremben vagy a hullámok között.

Sörkérdés: a Fosters-mítosz

Ha valahol a világon Fostert látunk, az valószínűleg nem Ausztráliában van. Az ottaniak szerint ez egy exporttermék, amit ők maguk alig isznak. Helyette ott a Victoria Bitter vagy a rengeteg izgalmas kézműves sör kerül az asztalukra. Az ausztrál sörkultúra sokkal összetettebb annál, mint amit egy kék doboz sugall.

Minden meg akar ölni? 


Mérges kígyók a vécében, pókok a cipőben, cápák a parton. Igen, léteznek veszélyes állatok, de az esély, hogy egy nagyvárosban találkozzunk velük, minimális. Ausztráliában sokkal több embert ér otthoni baleset, mint cápatámadás. És ne feledjük a quokkát, a kurtafarkú kengurut: a világ legboldogabb állatát, aki állandóan mosolyog a szelfiken. Ő is ausztrál!

A repülés biztonsága

A „Rain Man” óta tudjuk, hogy „Qantas. Qantas sosem zuhant le.”. Nos, a légitársaság valóban zseniális, de a történelem hajnalán nekik is voltak baleseteik. Ami viszont igaz: mióta sugárhajtású gépekkel repülnek, valóban makulátlan a statisztikájuk. Szóval Dustin Hoffmannak félig igaza volt.

Kicsi ország, nagy távolságok

Európai szemmel nehéz felfogni Ausztrália méretét. Ez a világ hatodik legnagyobb országa. Egy „ugrás a szomszédba” néha tízórás vezetést jelent. Európa fele kényelmesen beleférne, és még maradna hely egy-két sivatagnak is.

Kapcsolódó inspirációk

Kapcsolódó ajánlatok