Perito Moreno-gleccser

Nevét „megtalálója”, Francisco Moreno XIX. századi felfedező után kapta, neki köszönheti elnevezését a ragyogó Lago Argentino is (az argent szó jelentése: ezüst).

A Perito Moreno gleccser több szempontból is igazi különlegesség. A Föld harmadik legnagyobb ivóvíz tartaléka, s a legtöbb gleccserrel ellentétben tömege folyamatosan nő. Napi kb. 2 métert halad előre, mely évi több mint 700 métert jelent, felső szakaszának jégtömegét pedig a Csendes-óceán felől fújó jeges szelek páralecsapódása növeli szüntelen. A keskeny Magellán-szorosba benyúló jégtömeg az Argentino-tó vizének két ágát köti össze. Amikor a gleccser eléri a szemközti partot, a jég elzárja egymástól a két víztömeget, ilyenkor a víz szintje az egyik ágban akár 30-35 méterrel is megemelkedhet. A víz nyomásának növekedésétől pedig elkezd töredezni gleccserfal. A jég belsejébe benyomuló víztömeg előbb-utóbb a jég összeomlásához vezet, ezért a 60 méteres jégfal 4-6 évente hatalmas robajjal beszakad. A tó szintje ekkor végre kiegyenlítődik a két oldalon, s a lassú folyamat kezdődik elölről.

Utoljára 2016 márciusában, 4 év kihagyás után szakadt be a gleccser jéghídja, a szemtanúk nem kis örömére. Az elvakult gleccser-rajongók képesek még az éjszakát is ott tölteni, hogy ne mulasszák el, ezt a rendkívüli eseményt. 2004 óta minden negyedik évben omlott be az ikonikus jéghíd, így 2020 az esélyes év a következő különleges természeti jelenségre.