Aszpendosz csodája

A 15 000 férőhellyel rendelkező épület ma is használatban van. Az amfiteátrum közelben található még egy citadella, egy bazilika, egy agora és Anatólia egyik legnagyobb római vízvezeték-rendszerének maradványa is. Aszpendosz kincsei közül azonban minden kétséget kizáróan a színház a legnagyobb szenzáció.

A város már a Kre. 5 században biztosan jelentős kereskedelmi központ lehetett, a Hettita birodalmon belül is fontos szerepet tölthetett be, amiről egy Aszitvanda újhettita uralkodó nevével bélyegzett fémpénz tanúskodik. A település alapítását azonban jóval korábbra, a Mopszosz vezette argoszi gyarmatosítók Kre. 2. évezredbeli érkezésére datálják. Valószínűsíthetően a környezetében kialakuló Pamphülia első városa lehetett, amely ideig tagja volt a Déloszi Szövetségnek is. Az ókori város két domb között, egy hosszan elterülő völgyben, az alacsonyabb domb folyó felőli oldalán épült. A város a római korban is virágzó település volt, amit az itt fellelhető építészeti emlékek, épületmaradványok ékesen bizonyítanak. A Bizánci birodalom korából ugyan nem maradtak fenn jelentős emlékek, de a szeldzsuk kori leletek már azt igazolják, a város a korábbi időszakokban is folyamatosan lakott volt.

A törökországi Aszpendosz színháza világhírű; szakértők szerint ez a világ legjobb állapotban fennmaradt antik színháza. Az épület architektúrája és akusztikája mind a mai napig kiemelkedő. A színház bejáratai feletti feliratok szerencsére megőrizték az utókor számára az építettők és az építő nevét is. Marcus Aurelius császár uralkodása idején (Kr.u. 161-180) egy jómódú testvérpár, Crispinus Arruntianus és Auspicatus Titinianus finanszírozásában Zenon építőmester volt „a császári udvar és az ország istenei” dicsőségére ajánlott épület a kivitelezője. Az öt emelet magasságú építmény vöröses-barnás kőtömbökből áll, ráépülve a mögötte emelkedő dombra, amely biztos alapokat jelent. Ám a stabilitás további növelésére egy dongaboltozatos alépítményt is felhúztak.

A nézőtér patkó alakú fél kört formáz. A kőpadsorokat pedig egy két méteres közlekedő folyosó választja el egymástól. A becslések szerint akár 15 000 néző is helyet foglalhatott. A Zenon mestert dicséri, hogy az építmény tetején még ma is teljesen ép a fedett galéria árkádsora. A nézőtérrel szemközti szkéné pedig, bástyaszerű épületének megjelenésével még ma emberét is lenyűgözi, építészeti elemei varázslatosak. Az 1959-es rekonstrukció óta az idegenforgalmi főszezonban Aszpendosz színháza rendszeres előadások helyszíne ma is.