Bajmóc ékköve: a vár

Az alapvetően román stílusban épült kastély, gótikus és reneszánsz elemei a XII., illetve a XVI. században épültek. Bajmócot 1113-ban említik először írásos feljegyzések, a Zobori apátságban őrzött dokumentumban. Eredetileg fa erődként épült, amit fokozatosan alakították át kő épületté, a külső falakat az egyenetlen sziklás terepnek megfelelően alakították ki. Első tulajdonosa Csák Máté volt, aki 1302-ben V. László királytól kapta jutalmul. Később, a XV. században ismét királyi birok lett, mígnem Mátyás 1489-ben fiának, Corvinus Jánosnak adományozta.

Mátyás gyakran látogatott Bajmócba, és szívesen üldögélt a hársfa alatt, amelyet ma sokan "Mátyás király hársfájának" neveznek. Fia halála után a kastély a Szapolyaiak tulajdonába került. A XVI. században azonban Szapolyai János választott magyar királytól, riválisa I. Habsburg Ferdinánd osztrák főherceg szerezte meg. A győztes Ferdinánd a bajmóci uradalmat lelkes híveinek, a Thurzóknak adományozta. A Thurzók 1528-ban szerezték meg a kastélyt azzal a vállalással, hogy megerősítik falakat. Ekkor kapott reneszánsz jegyeket az épületegyüttes. 1646-tól, a Thurzók kihalása után, királyi adományként a kastély tulajdonosai a Pálffyak lettek, akik rendületlenül folytatták az uradalom fejlesztését. A legjelentősebb építő Gróf Pálffy János Ferenc (1829-1908) 1888 és 1910 között a Loire-völgy francia kastélyai által inspirálva komplex romantikus rekonstrukciót végeztetett. Pálffy nagy műgyűjtő is volt, számos értékes kinccsel gazdagította a kastély berendezését. A hatalmas bajmóci gyűjteményből még életében Karl von Piloty festményét, a Nero szemléli az égő Rómát, a Magyar Nemzeti Múzeumnak, 178 más művet pedig a Szépművészeti Múzeumnak adományozott. Többek között Rembrant, Tiziano, Troyon, Courbet, Daugbigny, Hobbema, Baltraffio, Andrea del Sarto, Francesco Francia alkotásai kerülhettek így Budapestre.

Pálffy János a többi kincsének sorsáról is gondoskodni próbált, végakaratában úgy rendelkezett, hogy bajmóci életművét és gyűjteményét az örökösök nyissák meg a nyilvánosság előtt. Ám az örökség körül fellángolt viták miatt ez soha nem történt meg. A halálát követő hosszú veszekedés után az utódok végül 1939. február 25-én a kastélyt, a gyógyfürdőt és a környező földeket eladták Jan Antonín Baťa cseh vállalkozónak (a Bata cipőgyár tulajdonosa). De Baťa nem sokáig örülhetett az értékes szerzeménynek, 1945 után, amikor vagyonát a csehszlovák kormány elkobozta, Bajmóc is állami kézbe került. A Bajmóc ma a Szlovák Nemzeti Múzeum része. A kastély 2006-ban mintegy 200 000 látogatót vonzott, ezzel Szlovákia egyik legnépszerűbb múzeuma. Parkjában a számos növénykincs mellett található a bajmóci állatkert is, amely Szlovákia legrégebbi és egyik leglátogatottabb állatkertje.

Kapcsolódó inspirációk