Isztambul a csodák városa
Isztambul a kelet és a nyugat találkozóhelye. A görögök, a rómaiak és velenceiek felváltva uralkodtak az oszmánok térhódításáig, melynek emlékeit városszerte láthatjuk. A város egyik vonzereje, hogy két kontinensen fekszik, valamint ez volt az Ázsiát Európával összekötő legendás Selyemút utolsó állomása, és sok ide érkező kereskedőnek annyira megtetszett a város, hogy ők is úgy döntöttek, maradnak. Ezzel olyan kulturális sokszínűséget adtak a városnak, amelyet a mai napig őriz. Összegyűjtöttük a legnépszerűbb látnivalók listáját.
Topkapi Palota
A Topkapi falai több izgalmas és színes történetet őriznek, mint a világ legtöbb múzeuma együttvéve. A XV. és XIX. század között, amikor az oszmán birodalom udvara volt, szigorú szultánok, ambiciózus udvaroncok, gyönyörű ágyasok és cselszövő eunuchok éltek és dolgoztak itt. A palota pazar pavilonjainak, ékszerekkel teli kincstárának és kiterjedt háremének megtekintése lenyűgöző bepillantást enged egykori életükbe. Hódító Mehmet nem sokkal a hódítás után, 1453-ban építtette a palota első szakaszát, és 1481-ben bekövetkezett haláláig itt élt. Az ezt követő szultánok egészen a XIX. századig ebben a ritka és pazar környezetben éltek, egészen addig amíg a Boszporusz partján épített, európai stílusú, hivalkodó palotákba költöztek.
Hagia Sophia
Sok fontos műemlék van İsztambulban, de ez az építmény innovatív építészeti formája, gazdag történelme, vallási jelentősége és rendkívüli szépsége miatt felülmúlja a többit. A nagy bizánci császár, Justinianus rendelésére építették, 537-ben templomként szentelték fel, melyet 1453-ban Mehmet mecsetté alakította át, majd 1935-ben az épületet Atatürk múzeummá nyilvánították. Érdekesség, hogy az idők folyamán volt imaház, bazilika, római katolikus templom, múzeum és 2020-tól ismét mecsetként várja az ide érkező turistákat. Építészetileg az Hagia Sophia úgy jellemezhető, mint az összes akkor ismert építészeti elem tökéletes szintézise.
Chora Múzeum
A török Kariye szó az ógörög Chora szóból származik, ami a „városon kívülit” jelent. Ismeretes, hogy a városon kívül már az V. század előtt, a városfalak építése előtt is volt egy kápolna. Chora első templomát Justinianus - 527-565 között - építtette újjá ennek a kápolnának a helyén. A Blachernae-palotához való közelsége miatt udvari kápolnaként szolgált a fontos vallási szertartásokhoz. A chorai templom a latin invázió során (1204 és 1261 között) elpusztult, és a palota kincstári minisztere, Theodore Metochites 1313-ban építette újjá. A templomot észak felé megnagyobbították, a déli oldalon kápolnát építettek, melyet mozaikokkal és freskókkal díszítettek. Az épület Isztambul 1453-as elfoglalása után továbbra is templomként szolgált, később ezt 1511-ben Hadim Ali pasa mecsetté alakította át. 1945-ben múzeummá alakították át és a Bizánci Intézet által végzett restaurálás során feltárták és napvilágra hozták a ma látható mozaikokat és freskókat.
Kék Mecset
Isztambul legfotogénebb épülete I. Ahmet szultán nagyszabású projektje volt. A mecset csodálatosan ívelt külsejét kupolák kaszkádja és hat karcsú minaret jellemzi. A belső teret kék İznik-csempék díszítik, amelyek az épület nem hivatalos, de általánosan használt nevét adták. Az építésznek - Sedefkâr Mehmet Ağának - sikerült a közeli Hagia Szophia belsejéhez hasonló hangulatot megteremteni, külső udvara pedig a legnagyobb az oszmán mecsetek közül. A belső tér hasonlóan nagyszabású: az İznik-csempék száma több tízezerre tehető, 260 ablak van, a központi imaterem hatalmas. A mecset annyira népszerű látványosság, hogy a szent hangulat megőrzése érdekében a belépés szabályozott. Csak az imádkozókat engedik be a főbejáraton keresztül; a látogatóknak a déli ajtót kell használniuk. A mecset a nem hívők előtt a napi öt imaidőszakban körülbelül 30 percre zárva van.
Bazilika ciszterna – „Elsüllyedt palota”
A földalatti építményt Jusztiniánusz császár rendelte meg, és 532-ben készült el. A legnagyobb fennmaradt bizánci ciszterna İsztambulban, 336 oszlopból épült, amelyek közül sok romos templomokból került ide, ezt finom faragásuk jelzi. Szimmetriája lélegzetelállító, barlangszerű mélysége pedig nagyszerű hűvös menedékhely a forró nyári napokon. Mint a legtöbb İsztambulban található helyszínnek, a ciszternának is szokatlan története van. Eredetileg Bazilika-ciszterna néven ismerték. A Nagy Palota és a környező épületek kiszolgálására tervezett ciszterna akár 80 000 köbméter vizet is képes volt tárolni, amelyet 20 kilométer hosszú vízvezetékeken keresztül szállítottak a Fekete-tenger melletti víztározóból, de bezárták, amikor a bizánci császárok elköltöztek a Nagy Palotából. A városi hatóságok valamikor a hódítás előtt elfelejtették, és csak 1545-ben fedezték fel újra, amikor Petrus Gyllius tudós a bizánci régiségeket kutatta a városban, és a helyi lakosok elmondták neki, hogy a vödröket a pincéjük padlója alatti sötét térbe leeresztve tudtak vízhez jutni. Egyesek még halat is fogtak így. Gyllius kíváncsiságtól vezérelve felderítette a környéket, és végül az egyik pincén keresztül jutott el a ciszternához. Az oszmánok nem bántak túl nagy tisztelettel a földalatti palotával, mindenféle szemét, valamint holttestek lerakóhelye lett. 1987-ben nyitotta meg kapuit ma látható formájában a nagyközönség előtt, napjainkban a város egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága.
Nagy Bazár
A Fedett Bazár vagy más néven Nagy Bazár Isztambul egyik legnagyobb fedett piaca és bevásárlóközpontja volt, napjainkra a turisták körében népszerű. A labirintus szerű utcákkal tűzdelt komplexumban minden egzotikus árut megtalálunk, finom keleti fűszereket, kelméket és ékszereket.
Szulejmán-mecset
Isztambul legnagyobb mecsetét Szulejmán-szultán parancsára, 1550-1558 között építették. Azóta több tűzvész sújtotta, a lesúlyosabb az I. világháborúban érte, amikor is az udvaron lévő fegyverraktár felrobbant. A mecsetet ezután csak 1956-ban állították helyre. A mecset egy dombon áll, így lélegzetelállító építészeti megoldásai mellett a panoráma is képeslapra illő.
Kapcsolódó inspirációk
