Az ázsia kávé világa

A teának régóta hatalmas kultusza van Ázsiában, de az 1990-es évektől egyre jobban növekszik a kávé termesztése és fogyasztása egyaránt. Próbálják átcsábítani a mindennapi kávézás szokásaihoz a fiatalabb generációt is. Általában helyi termesztésű, olcsó árfekvésű robusta típusú kávébabból készített italokat fogyasztanak instant formában, melyeknek 70%-kal magasabb a koffeintartalmuk, mint az arabica kávébaboknak, amelyek túlnyomórészt Dél-Amerikában teremnek.

Az 1800-as évek végén az afrikai gyarmaton kitört zavargások miatt a franciák szemfülesek voltak és meghonosították Vietnám területén is a kávétermesztést azzal a céllal, hogy a bevételkiesésük egy részét fedezni, illetve pótolni tudják. Először a déli országrészen, a laoszi határ mentén alakult ki kávétermesztés, ahol a körülmények optimálisak voltak a termeléshez: 900 méter magasság, sok napsütés és kedvező mennyiségű csapadék kellett ahhoz, hogy a kávé hosszú távon meg tudjon maradni. Az évek múlásával eljutottak oda, hogy jelenleg a világ második legnagyobb kávéexportőre Vietnám. A vietnámi kávé különlegessége, hogy növényi olajokban pörkölik, és sok esetben ízesítést is adnak hozzá. Két jellegzetes elkészítési módja közül az egyik, hogy egy fém filteren keresztül hagyják lecsöpögni a sötét, intenzív aromájú kávét sűrített tejjel, forrón vagy jégkockával hidegen fogyasztják. A másik különlegességük pedig a tojásos kávéjuk: a kávédesszerthez egy felvert tojássárgája, pár kanálnyi kávé és egy kis cukrozott sűrített tej szükséges. Érdemes kipróbálni!

Kínában egy francia misszionárius által az 1890-es évek végén jelent meg Jünnan nevű városában először a kávé. (Ide a neve kellene a misszionáriusnak) kávécserjéket ültetett, de a helyiek tetszését ez egyáltalán nem nyerte el. Az elmúlt húsz évben viszont óriási változás következett be a világszerte teakultúrájáról híres Kína kávéfogyasztásában. A kínaiak eljutottak oda, hogy megszerették és egyre többet fogyasztották így napjainkban a kávé népszerűsége már vetekszik a teáéval. A kultúrájukra jellemző, hogy szinte sosem kávébabból készítik a kávét: otthon a legtöbben instant kávét isznak, de leginkább kávézókban fogyasztják az aromás italt. Érdekesség: napi két Starbucks nyílik a világban, ebből az egyik Kínában.

Indiába elég kalandos úton jutott be a kávé a XVII.században. Egy Baba Budan nevű zarándok Mekkából jövet megállt Jemenben, ahol a kereskedelmnek tiltott nyers kávészemet tudott vásárolni. majd ezt az övébe elrejtve becsempészte Indiába. Az arabok a kávéjukat szemük fényeként őrizték, mert egyedülálló árucikk volt. Csak pörkölt vagy vízben megfőzve kereskedtek vele, ezért is volt kockázatos Baba Budannak a tette, hiszen ha lebukik halálbüntetés várt volna rá. Neki szerencséje volt. Elültette a Chandagiri-hegységben, ahol az értékes kávécserjék növésnek indultak, jól érezték magukat, szépen fejlődtek, így Indiában megkezdődhetett a kávétermesztés. Később a tiszteletére átnevezték a hegyet Baba Budan Giri-re. A tényleges fellendülés 1858-ban kezdődött, amikor India brit gyarmat lett. Nagy-Britannia belépett a „kávéháborúba” Hollandia (Jáva) ellen és Spanyolország (Dél- és Közép-Amerika) ellen, és elkezdte támogatni a gazdálkodókat a kávé termesztésében, folyamatos felvásárlásával és fix felvásárlási árral. Manapság közel egy millió embert dolgozik a kávétermelésben, 98%-a kisgazdálkodó. A kávét csak India déli részén termesztik, ahol különleges hibrideket is állítanak elő. Az innen származó kávé rendkívül finom és különleges aromájú. Az elegáns savasság és a fényes édesség jellemzi. Az illata nagyon kellemes, gyakran az épp virágzó virágokra és erdőre emlékeztett. India mára a világ 6. legnagyobb kávétermelő országa lett.

Ha kulináris élményekre vágyik, akkor mindenképp látogasson el Thaiföldre. Jelenleg a világ egyik legdrágább kávéja elefántürülékből készül, amelyből 1 csészényit körülbelül 6000 forintnak megfelelő thai baht-ért lehet megkóstolni. Azok szerint akik már kipróbálták , étcsokoládés, malátás íze van. Az elefántok gyomrában található enzimek a kávészemek fehérjéit megbontják, így kellemesebb ízzel gazdagítják azokat.

Ha Indonézia kávévilágára gondolunk, akkor sokunknak a cibetmacska jut eszébe. Mit lehet tudni a „Kopi Luwak kávéról”? Jáva szigeten termesztik, és igen magas áron árulják. Ez a kávéfajta kizárólag a cibetmacska, vagyis a Luwak emésztési folyamata során nyerhető ki, ugyanis egy apró termetű, helyi emlős fogyasztja a kávébabot. A folyamat során az emésztőenzimek közbeavatkoznak és csökkentik a kávé keserű jegyeit, miközben megtartják a jellegzetes aromáját. Indonézia összes kávéjának - melyek csokoládés és fűszeres ízvilággal rendelkezik - közös jellemzője, hogy kizárólag kézzel szüretelik. Érdekjesség, hogy felhasználják még a szépségápolás területein is mint például: masszázs, bőrradírozás vagy arcmaszkok formájában. De egyáltalán hogyan került a kávé ebbe a hatalmas országba? Holland kereskedők hozták be 1699-ben kereskedelmi célból Jáva szigetére. Erőszakkal kisajátították a földeket a befolyásos holland földesurak rabszolgasorsra jutottva az őslakosokat. Sajnos ez a berendezkedés egészen a második világháborúig tartott. Miután Indonézia független állam lett, a lakosok szétosztották egymás között az ültetvényeket, melyeknek a 98 %-a a mai napig kisgazdálkodók kezében van.