A chilei Húsvét-sziget titkai

Az eredetileg Te Pito O Te Henua, vagyis a világ köldökének nevezett Húsvét-szigetet sokan a bolygó egyik legfélreesőbb helyének tartják. Talán éppen emiatt, a Húsvét-sziget lenyűgöző úti cél, amely rengeteg érdeklődőt vonz. Bár leginkább a Moai-nak nevezett ikonikus szobrairól ismerik, a Húsvét-szigeten megdöbbentően sok minden vár felfedezésre.

A Húsvét-sziget a polinéziai őslakosok nyelvén Rapa Nui. Az angol neve viszonylag új keletű, 1722-ben kapta a sziget, amikor egy holland hajó húsvétvasárnap érkezett a partjaihoz. A sziget története azonban jóval korábbra nyúlik vissza. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a Húsvét-szigetet először 700 és 1100 között népesítették be, és 1600-ra a sziget lakossága már meghaladta a 15 000 főt. A hollandok látogatásának idején a Húsvét-sziget civilizációja már hanyatlásnak indult a túlnépesedés, az erdőirtás és a korlátozott természeti erőforrások miatt. A szobrok még álltak, amikor Roggeveen partra lépett, de James Cook 1774-es látogatásakor már sokukat ledöntötték. A legtöbbet a klánok közötti későbbi konfliktusok során pusztították el. A közelmúltban azonban 50 Moai-t újra felállítottak. Ma a Húsvét-sziget egy élénk, festői és kulturális szempontból is fontos úti cél, virágzó idegenforgalommal. Lakosainak több mint fele ma is őslakos, így a helyi kultúra jelenléte erősen érezhető. Az őslakosok között a mai napig mítoszok keringenek az aku-aku nevű istenek által őrzött családi barlangokról, a helyi kőből készült mitikus kézműves termékekről és a különleges, helyi fafaragványokról. Távoli elhelyezkedése ellenére a Húsvét-szigetre könnyebb eljutni, mint gondolnánk. Rendszeres repülőjáratok indulnak Chiléből és Tahitiről. A Húsvét-sziget nedves, szubtrópusi éghajlattal büszkélkedhet, így egész évben kellemes az időjárás. Mivel azonban a déli féltekén helyezkedik el, a Húsvét-sziget leghidegebb időszaka június és augusztus közötti időszak.

A Moai-k a sziget egész területén fellelhetőek, így a gyönyörű, fehér homokos strand a Anakena területén is, amely hét szobornak is otthont ad. A legendák szerint itt szálltak partra az első polinéz telepesek is Hotu Matuꞌa vezetésével.

A tengerpart mentén való autózás során rengeteg Moai-t láthatunk, de vitathatatlanul a legjobb hely, ahol megállhatunk és megtekinthetjük a szobrok lenyűgöző gyűjteményét, a Rano Raraku-nál található. Ez volt az a kőbánya, ahol egykor a Moai-k elkészítéséhez szükséges köveket bányászták. A hegyoldalon még mindig rengeteg szobor áll a befejezés előtti fázisokban is.

A Húsvét-sziget egyik legizgalmasabb helyszíne a Rano Kau és Orongo. A védett vulkáni kráter egykor szent helynek számított, ahol vallási szertartásokat végeztek, ma a kráter közepén egy nagy édesvízi tó található. Mindenképpen érdemes felmászni peremére, ahonnan látványos kilátás nyílik az óceánra, illetve Orongo falura. A település egykor a madáristent imádó helyi kultusz központja volt. Környéken számos vésett sziklarajzot megcsodálhatunk, amelyek madár-ember hibrideket, valamint madáristeneket ábrázolnak.

A Húsvét-sziget fő városa Hanga Roa, itt található a repülőtér is. Hanga Roaban él a helyi lakosok többsége, és sokan indulnak innen a sziget felfedezésére. A város egyik fő látványossága a Museo Antropológico Sebastián Englert, amely különleges gyűjteményével egyedülálló módon mutatja be a Húsvét-sziget történetét és a kultúráját olyan jelentős műtárgyak segítségével, mint a Rongo-Rongo táblák. A különleges táblák a tartalmát ma is rejtély övezi, a rájuk írt hieroglifákat nem sikerült megfejteni, de a ködbe vesző történetű Hotu Matu’a népének tulajdonítják.