11 őshonos állat Costa Ricán

A tapírok főleg gyümölcsökkel, levelekkel és gallyakkal táplálkoznak; nagyon fontos szerepet játszanak Costa Rica trópusi örökzöld erdeiben. Segítségükkel szóródnak ugyanis szét a fák és a bokrok magvai, segítve ezzel az erdők folyamatos megújulását. Felnőttként 150–300 kilogramm is lehet a súlyuk. Tapírokkal a Corcovado Nemzeti Parkban, a Santa Rosa Nemzeti Parkban vagy a Monteverde erdeiben van esély a találkozásra. [{CITATION: Baird’s Tapir habitat and significance in Costa Rica}] :contentReference[oaicite:0]{index=0}

A pekarik imádni való kis vaddisznók, a lombhullató, száraz erdők, a trópusi esőerdők és az alacsonyan fekvő cserjeerdők lakói. A Costa Rica-i pekarik találékonyak és alkalmazkodók, csapatokban élnek, hierarchikus struktúrát tartva fenn egymás között.

A coati, más néven coatimundis, Guanacaste tartományban a leggyakoribb. Szeretik a forró, száraz erdőket. Főként húsevők, főleg rovarokkal, tojással, elhullott állatokkal, gyümölcsökkel és diófélékkel táplálkoznak. A coatis társas lény, általában csoportosan bandáznak. Az embertől nem félnek, élelemforrásként tekintenek ránk.

A kapucinus majmok Costa Rica erdeiben gyakoriak. Nagyon intelligens állatok, nagy csoportokban élnek, amelyek akár 30-40 példányt számlálhatnak. A kapucinusok nem válogatósak; mindent megesznek, a rovaroktól, a tojásokon át a különleges gyümölcsökig, mindent, amihez hozzájutnak. Costa Ricán legnagyobb számban a Manuel Antonio Nemzeti Parkban és az Osa-félsziget mentén élnek.

Az ocelot Costa Rica erdővel fedett völgyeiben él. A gyönyörű vadmacska kiváló ragadozó. Bujkáló életmódot folytat, így a vadonban ritkán látható, ahhoz hihetetlenül nagy szerencse kell! A La Paz Waterfall Gardens Natúrparkban viszont bizonyosan találkozhatunk vele is.

A háromujjú lajhárok Costa Rica legbizarabb, de egyben a legaranyosabb lakói. A fák tetején élnek, hetente egyszer azonban lemásznak a talajra, hogy az erdei hulladékot átböngéssék. Manuel Antonióban, az Osa-félszigeten vagy Tortugueróban nagy eséllyel beléjük futhatunk, akár természetes közegükben is.

Az orrszarvúbogár vagy elefántbogár Costa Rica legnagyobb rovarja. Az óriásbogár súlya 18-28 gramm, hossza 55-80 milliméter is lehet. Az alacsonyan fekvő esőerdőkben él. A Tortuguero Nemzeti Parkban, a Cano Negro Vadrezervátumban, a Corcovado Nemzeti Parkban és a Palo Verde Nemzeti Parkban nagy eséllyel találkozhatunk vele. Bár félelmetes erdei szörnynek tűnhet, teljesen ártalmatlan és jámbor.

A Jézus Krisztus gyík vagy baziliszkusz rovarokkal, apró halakkal, édesvízi garnélákkal, kisebb gyíkokkal és madarakkal táplálkozik. Különös képessége, hogy ha a helyzet megkívánja, szó szerint fut a vízen! Az Osa-félszigeten érdemes keresni, ott a legnagyobb a populációja.

A vörösszemű levelibéka ikonikus kétéltű, amely Costa Rica szerte őshonos. Élénk vörös szemük látványa szinte megbénítja a rájuk leselkedő ragadozókat. A néhány másodpercnyi ámulat pedig elegendő ennek a kis békának ahhoz, hogy odébb álljon. A vörös szemű levelibékák éjszaka aktívak, nappal a levelek alatt alszanak.

A skarlátvörös arák Costa Rica őshonos madarai. Akár 60 évet is élhetnek. Az élénk színű és nagyon beszédes arák az ország tengerparti erdőit lakják, a legnagyobb számban Manuel Antonio-ban és az Osa-félszigeten fordulnak elő. Volt időszak, amikor a kihalás szélére kerültek, mára azonban jelentős, gyarapodó állományuk van Costa Ricán.

A ragyogó quetzalok Costa Rica legkülönlegesebb madarai. Az erdőkben élnek, kedvenc ételük pedig a vad avokádó. Meglehetősen őket nehéz észrevenni, mert tökéletesen beleolvadnak a környezetükbe. Costa Ricán különösen kedvelik őket, olyannyira, hogy még nemzeti parkot is neveztek el róluk. [{CITATION: Resplendent Quetzal habitat and viewing locations in Costa Rica}] :contentReference[oaicite:1]{index=1}