Kétségtelenül a makik Madagaszkár sztárjai, számtalan prospektus és útikönyv címlapján szerepelnek. A nagy szemű főemlősök a szigeten endemikusak, és több mint 1000 fajt tartanak számon (és még ma is fedeznek fel újakat). A lemúrok főként éjszakai életmódot folytatnak, így a legjobb ha egy éjjeli sétán figyeljük meg őket. A makikkal való találkozás legalkalmasabb helyszíne a Réserve Spéciale d'Analamazaotra, a Parc National de Ranomafana vagy a Réserve d'Anja területe lehet.

Sainte-Marie paradicsomi sziget: azúrkék víz, fehér homokos strandok, buja növényzet. Egyúttal ez a világ legjobb bálnamegfigyelő helyszíne. Ha július és szeptember között utazunk Madagaszkárra az Antarktiszról ide vándorolt bálnákkal is nagy eséllyel összefuthatunk. Csatlakozhatunk egy bálnalesre specializálódott hajókiránduláshoz, de kis szerencsével a tengerparton üldögélve is részesei lehetünk a bálnák játékának. Ha netalántán a Princesse Bora Lodge & Spa szállodában szállnánk meg, egyenesen az események kellős közepén találhatjuk magunkat, mivel a luxusszálloda egy bálnakutató központnak is otthont ad.

A búvárok többnyire La Crique vagy a legdélebbi csücskénél fekvő Ile aux Nattes felé veszik az irányt, ahol a sportág szerelmeseinek a korallzátonyok kínálnak különleges, víz alatti élményeket.

Isalo Madagaszkár legnépszerűbb nemzeti parkja, és könnyű belátni, hogy miért: különleges sziklaalakzatokkal, egyedülálló növényvilággal és lenyűgöző vízesésekkel csábít. Isalo felfedezésének legjobb módja, ha gyalogosan, a jelzett útvonalon haladva járjuk végig. A túra során nem szabad kihagyni a Cascade de Nymphes vízesést, ahol választhatunk, hogy melyik festői szépségű, természetes medencében szeretnénk egyet csobbanni. Útközben jó eséllyel egy-két makival is összefuthatunk.

A Grandidiers sugárút (Menabe régióban található Morondava és a Belon'i Tsiribihina közötti földutat nevezik így) majomkenyérfái Madagaszkár ikonikus lakói. A látvány valóban lenyűgöző: a tetejükről kinyúló göcsörtös ágaikkal úgy néznek ki, mint a fejjel lefelé álló fák, innen ered a becenevük, az "ég gyökerei" is. Közvetlenül napnyugta előtt érdemes őket megcsodálni, amikor a kérgük vörös árnyalata még nagyobb hangsúlyt kap. Ráadásul ilyenkor az árnyékok is hosszabbak, amelyek különlegesen varázslatossá teszik az atmoszférát.

A Canal des Pangalanes 645 km hosszú, vízi utakból, folyókból és tavakból álló hálózat, amely Mahavelonától Farafanganáig húzódik Madagaszkár keleti partvidékén. Helyi irodák szép számmal szerveznek túrákat, amelyek során egy hagyományos pirogon (egyetlen fatörzsből készült kenu) hajózhatunk végig a csatornán, miközben megcsodálhatjuk a rendkívüli növény és állatvilágot, megpihenhetünk a part menti falvak egyikében és belekóstolhatunk a helyi életbe és hagyományokba.