Madagaszkár települései

Az Antananarivo név a francia nyelvből származik, kiejtése (tananaʁiv). Ez Madagaszkár legnagyobb városa és egyben fővárosa is. A települést körülvevő közigazgatási terület Antananarivo-Renivohitra és Analamanga központja. Antananarivo-t 1610-ben alapították, ekkor a merinai Andrianjaka király kiűzte az összes vazimba lakost Analamangából, amit aztán fővárosának nyilvánított. Később Andriamasinavalona király átnevezte Antananarivóra. A név jelentése "Az ezer város". Antananarivo-t mindenképpen látni kell, ha Madagaszkáron járunk. A városban és környékén több mint 5000 templomépület található, köztük egy római katolikus katedrális és egy anglikán templom. A városban több éjszakai klub, egyetem, egészségügyi központ és kiállítóhely van, mint az egész régióban.

Mahajanga közigazgatási központ Madagaszkár szigetének északnyugati partján. A város jelentős turisztikai vonzerővel dicsekedhet. Az időjárás az év 8 teljes hónapjában fantasztikus, szinte egyáltalán nem esik az eső. Mahajanga Madagaszkár második legfontosabb tengeri kikötője is, Toamasina után. A terminál kis teherhajók és 150 tonnánál nem nagyobb tömegű konténerhajók fogadására képes. A mélyebb hajóknak a tengeri terminálon kívül kell lehorgonyozniuk, ahonnan a rakományukat uszályokon keresztül kell a partra hozni. Mahajanga-t hivatalos nevén Majunga-t 1993-ban 100 807 fő lakta. A város egykor a Sakalava királyság fővárosa volt, amely a XVIII. században élte virágkorát. Sokan a Comore-szigetekről vándoroltak be Mahajangába egészen az 1976-os és 1977-es etnikai zavargásokig, amikor is a bevándorlókat kitoloncolták.

Amparafaravola Alaotra-Mangoro régió központja, lakossága a 2001-es népszámláláskor körülbelül 47 000 fő volt. A településen iskolák és egészségügyi intézmények sora működik. Amparafaravola átlagos időjárása télen nagyon nedves, esős, de a száraz évszakban végig kellemes meleg van.

Madagaszkár középső részén fekvő település. A Tsiafajavona, az Ankaratra-hegység második legmagasabb csúcsának lejtőin épült. Gazdag termálvizekben, 1923-óta gyógyfürdő is üzemel itt.

A régió rendelkezik vasútvonallal, amelyet az itt megtermelt sok szőlő-, alma-, tej-, baromfi- és sertéshústermék szállítására használnak. A városban olyan iparágak is működnek, mint a cigarettagyártás, a szövés és fonás, valamint az élelmiszer-feldolgozás.

Madagaszkár fő kikötővárosa. Ez a kis gyöngyszem a sziget látványos esőerdővel borított északi részének keleti partján fekszik. Egyedülálló állat- és növényvilágot találhatunk itt, valamint virágzó vanília-, kávé-, banán-, szegfűszeg-, licsi- és kókuszültetvényeket. A városban a régi gyarmati épületek mellett vadonatúj szállodák sorakoznak.

Ambovombe környékén 2001-es népszámlálás szerint mindössze körülbelül 8000 ember élt. A térségben csak általános iskolák állnak rendelkezésre. A dolgozó lakosság majdnem fele állattenyésztéssel vagy földműveléssel foglalkozik, a legfontosabb termények a kukorica és az édesburgonya. Ambovombe Madagaszkár legszegényebb vidéke.

Fianarantsoa Madagaszkár keleti-középső részén fekszik. A hegylánc keleti végén fekszik, körülbelül 4000 láb magasan a tengerszint felett. A várost erdőségek veszik körül, ugyanakkor ez Madagaszkár leggazdagabb tea- és bortermelő vidéke is. Itt található az 1988-ban alapított Fianarantsoa Egyetem. A 2014-es statisztikák szerint körülbelül 195 500 ember él ezen a területen.

Kapcsolódó inspirációk