Bár hagyományosan Malajziához és Szingapúrhoz kötik, de ez a kiadós étel a kínai konyhából érkezett. Legegyszerűbb formájában különböző sertéshúsdarabokból áll, amelyeket ízletes húslevesben főznek, amit csillagánizzsal, fahéjjal, fokhagymával és édesköménnyel fűszereznek.

Általában tofuval vagy gombával tálalják. Az eredetéről szóló számos történet közül a legvalószínűbb azt állítja, hogy egy fujiani bevándorló Lee Boon Teh volt az első, aki elkezdte árulni Klangban - abban a városban, amelyet az autentikus bak kut teh szülőhelyének tartanak.

A char kway teow az egyik legnépszerűbb utcai étel Malajziában és Szingapúrban. A számos regionális változat ellenére általában lapos rizstésztával, garnélarákkal, tojással, kagylóval, babcsírával, metélőhagymával és kínai kolbásszal készül. Az összes hozzávalót megsütik és szójaszósszal meglocsolják, míg egyes változatokban rákpasztát, fokhagymát és sertészsírt használnak. Az étel eredetére vonatkozó számos elmélet közül a legnépszerűbb azt állítja, hogy a szingapúri teochew közösségben kínai bevándorlók találták ki, a név pedig a hokkien nyelvből származik: a char jelentése sült, a kway teow pedig lapos rizstésztát jelöl.

A hagyományos malajziai roti ezen édes változatának a banán fő összetevője. A kovásztalan roti tésztát vékonyra nyújtják, majd a felszeletelt banán, a tojás és a cukor kombinációját a tésztába csomagolják. A roti-t általában serpenyőben aranyszínűre sütik, és falatnyi darabokra vágva, cukorral meghintve és sűrített tejjel meglocsolva tálalják. Klasszikus utcai étel, amelyet általában édes és laktató reggeliként vagy délutáni snackként fogyasztják.

Malajziában nincs még egy olyan népszerű étel, mint a nasi lemak. Kókusztejben főtt rizsből áll, amelyet hagyományosan szardellával, uborkával, mogyoróval és főtt tojással tálalnak. Az ételt a sambal nevű fűszeres chilipaszta teszi teljessé. Eredetileg reggeli volt mára azonban Malajzia nemzeti ételévé vált, amelyet bármikor fogyaszthatunk.

A gazdag és fűszeres húsleves számos délkelet-ázsiai országban megtalálható klasszikus ételek egyike. A különböző kulináris hagyományok miatt számos regionális változat van, amelyek ízekben és összetevőkben is különböznek egymástól. A két leghíresebb változat a savanyú, tamarind alapú asam laksa és a krémes curry laksa. A laksa különösen Malajziában, Szingapúrban és Indonéziában kedvelt.

A satay celup hagyományos malajziai étel, különösen népszerű Malacca államban, ahol helyi kedvencnek számít. Pácolt húsból, nyers tenger gyümölcseiből vagy akár zöldségekből álló nyársakból áll, amelyeket forró satay szószos fazékba mártanak. A szósz elsősorban földimogyoróból, szárított chilipaprikából, fokhagymából és pálmacukorból készül, de a teljes recept éttermenként eltérő. A satay celup mellé általában árpaital, kókuszvíz vagy gyógytea jár, hogy a mártás csípősségét leküzdjék.

A karipap vagy curry puffancs sűrű csirke- és burgonya curryvel van töltve. Úgy tartják, hogy az ízletes snacket a malájok találták ki. Népszerű reggeli vagy délutáni snack, amely számos üzletben, bárban és a piacokon is megtalálható. Egyszerűsége miatt a karipap gyorsan népszerűvé vált Malajzián kívül is, különösen Thaiföldön és Szingapúrban. Ma már számos változata létezik a karipapnak, így a burgonya és a csirke curry helyett különböző más hozzávalókkal, például tonhallal, szardíniával és marhahús rendanggal is meg lehet tölteni.

A mangosztán, más néven lila mangosztán trópusi növény, amelyet édes gyümölcséért termesztenek. A mangosztánra jellemző a sötétlila, szilárd héj, amely az ehető fehér gyümölcshúst fedi és védi. A gyümölcs textúrája puha, lédús és finom, íze pedig édes, enyhén savanykás. Általában önmagában fogyasztják, de különféle sült desszertekbe, vegyes salátákba, pudingokba, turmixokba, teákba és fagylaltokba is felhasználják.