Malajzia - Ázsia felsőfokon

Hogy a trópusi éghajlat, az emberek kedvessége, a természet csodái, a különleges hagyományok, vagy a maláj ízek kavalkádja ejti-e rabul az embert, abban lehet eltérés. Ám a konklúzió egy: Malajzia imádnivaló ország. Válogasson kedvére a maláj érdekességek között, majd győződjön meg róluk saját szemével!

Az ország egyik legősibb neve, Aurea Chersonesus, ami annyit tesz, arany félsziget. Ptolemaiosz nevezte el így Malajziát, bár az igazság az, hogy sokkal inkább ónkészleteiről híres az ország, a világ második legnagyobb óntermelője.

Legalább egy magyar szó a maláj nyelvből származik. Az ámokfutás gyökere a maláj amok, ami azt az állapotot jelöli, amikor a hagyományos maláj falusi lét társadalmi kötöttségeibe beleőrülő ember ész nélkül törni és zúzni kezd.

Hogy Langkawi szigete turisztikailag vonzó legyen, adómentes státuszt kapott, így az itt üdülők korlátlanul vásárolhatják az olcsó parfümöket és alkoholt. Ez utóbbi azért lényeges, mert míg máshol 300 százalékos adó terheli az alkoholtermékeket, itt egy doboz sör olcsóbb, mint a kóla.

Az ország államfője a király, akit kilenc szultán közül választanak meg. A maláj államfői poszt rotálódik a kilenc szultán közt, elvileg mindenki sorra kerül.

Jimmy Choo, a világhírű cipő-designer maláj születésű, Penangban látta meg a napvilágot 1961-ben. Ügyfelei között szerepel fél Hollywood és Diana hercegné is kedvenc tervezőjének tartotta Choo-t . 2003-ban a tervezőt II. Erzsébet lovaggá ütötte

A malajziai Sarawak őserdő Gunung Mulu Nemzeti Parkjának mélyén található a világ legnagyobb járataival rendelkező barlang. A Szarvas-barlang járatának 1 km hosszú szakasza több mint 100 m magas és 100 m széles.

Malajziát 65 877 km autópálya hálózza be. Ez több, mint a Föld kerülete, mely 40 075 km.
Fentiek ismeretében nehéz elképzelni, hogy van olyan terület, ahol egyáltalán nincs kiépített autóút és a mai napig mindent csak repülővel lehet szállítani. Pedig Bario a Kelabit Felföldön pont ilyen elszigetelt, szinte megközelíthetetlen csücske a földnek.

A világ legnagyobb, 3,5 km átmérőjű körforgalma Putrajaya-ban, az ország fővárosától délre található.

Furcsa partraszállás: A japán haderő 1941. december 6-án szállt partra Kota Bharu-n ahol az összes kerékpárt elrabolták, hogy azokkal tegyék meg a 45 napos utat Szingapúrig.

A Sarawak tartományban élő Ibanok között még mindig él a hagyomány, hogy az újszülött csecsemőt – nemétől függetlenül- féregnek nevezik. A tradíció szerint majd egy elhunyt rokon nevét kell kapnia (élő rokon nevét nem kaphatja, mert az lerövidítené a baba életét). A szülők kiválasztanak néhány nevet, majd rizsgombócokat készítenek, mindegyik egy-egy névnek felel meg. A döntést harci kakasokra bízzák, az első gombóc, ill. név, amit kiválaszt a szárnyas lesz a gyermek neve.

Egy felmérés szerint a malájoknak van a legtöbb Facebook barátjuk, átlagban 233 ismerőssel vannak kapcsolatban a közösségi hálón.

Egy 1997-es rendelet értelmében Kelantanban a mozikban az összes villanyt felkapcsolva kell hagyni a vetítés alatt, ezzel akadályozva meg a romantikus összebújásokat és csókcsatákat.

A nemzeti valuta a ringgit malájul annyit jelent „recés/fogazott”. Eredetileg a bordázott élű spanyol ezüst dollárra utalt az elnevezés, mely széles körben elterjedt volt a területen, de végül a hivatalos fizetőeszköz megörökölte ezt a becenevet.

A malájok babonás emberek, ami nekünk a 13, az nekik a 4. Számtalan épület liftjében megfigyelhetjük, hogy 3A jelölést használnak inkább 4 helyett. Ennek az a magyarázata, hogy a négyes számjegy (sì) nagyon hasonlít a kínai halál (sĭ ) kiejtéséhez, így az semmi jót nem jelenthet.

A kuala lumpuri Petronas ikertornyok hat éven át, 1998 és 2004 között birtokolta a világ legmagasabb épülete címet. Bár ettől a címétől megfosztották, még mindig a legmagasabb iker-épületnek számít. A két tornyot 170 méteres magasságban egy híd köti össze az épületek 41. emeleténél.

A várandós maláj nők nem ölhetnek, nem kötözhetnek vagy roncsolhatnak szét semmit, mivel hitük szerint az károsodásokat okozhat a születendő gyermekben. Ugyanezen okból nem hordhatnak vizet vagy tűzifát a hátukon, és nem nézhetnek semmi csúnyára vagy ijesztőre.

A világ leghosszabb királykobráját 1937 áprilisában Port Dickson-ban találták meg. 554 centiméterrel regisztrálták a rekordot, majd a londoni állatkertbe került, ahol 571 centisre nőtt.

Egy másik világrekord, ezúttal botanikai. A világ legmagasabb trópusi fája, egy 80 méteres Tualang is az ázsiai ország területén található. Törzsének átmérője 3 m.

A maláj menyasszonyok a jobb kezük negyedik ujján hordják a jegygyűrűt, melyet nem a vőlegény, hanem annak idősebb nőrokona húz az ara ujjára.

Malajzia állítja elő a világ legdrágább és legjobb minőségű nyersolaját, a „Malaysian Tapis Blend 44°”-et.

Egy maláj lakos áltagban legalább három nyelvet beszél.

Az ország szigetvilága 878 szigetből áll össze. Ezek között szerepel lakatlantól trópusi üdülőparadicsomig minden, ám 535-nek még neve sincs.

A „bomoh” egy helyi sámán, mely mágikus erővel bír, ismeri a gyógynövényeket és védelmet biztosít. Éppen ezért számos sportcsapat saját bomoh-t alkalmaz, aki a mérkőzések előtt szent füstöt fúj a focipálya fölé vagy amulettekkel látja el a játékosokat. Amennyiben ez megoldható, úgy a pályán, a gólvonal közelében apró szerencsetárgyat ás el.

Az idő relatív! Legalábbis a malájok szerint, mert mással nem nagyon magyarázható, hogy miért változtatták megy nyolc alkalommal is a helyi időt. 1932-ben történt meg először, hogy 20 perccel visszatekerték a mutatókat, hogy hosszabbak legyenek a nappalok. Ezt újabb 10 perccel toldották meg 1941-ben, majd Tokióhoz igazodva újabb két órát állítottak vissza. Ezt követte még öt újabb alkalom mikor hol előre, hol hátra módosították a helyi időt, míg végre 1982-ben meg tudtak állapodni, azóta is ez van érvényben.

A malájoknak is megvan a maguk Loch Ness-i Szörnye Tasik Chini-nél. Az őslakos Orang Aslik hite szerint egy Naga Seri Gumum névre hallgató félelmetes élőlény lakja a tavat.

A helyiek sosem a mutatóujjukat használják (így a látogatóknak sem ajánljuk), ha rá akarnak bökni valamire, erre a hüvelykujj szolgál errefelé.

A Taman Negara nemzeti park a Föld egyik legöregebbje, 130 millió évesre becsülik, régebbi, mint az Amazonas esőerdeje vagy a Kongó-medence. Több, mint 10 000 növényfaj 1000 lepke, 140 különböző emlős, 350 madárfaj, 100 kígyóféle otthona.

Ha vendégségbe megyünk Malajziában, akkor mindenképp vegyük le a cipőnket belépéskor. De arra is legyünk felkészülve, hogy ugyanezt egyes üzletek is megkövetelhetik tőlünk, ha shoppingkörúton vagyunk.

Állam az államban. Sabah és Sarawak államoknak külön bevándorlási törvényei vannak, így ide még a maláj állampolgárok is csak útlevéllel léphetnek be.

"TUN" a legmagasabb rangú szövetségi cím, mintha nemesi cím lenne. Ezzel a ranggal mindössze maximum 25 ember rendelkezhet az országban.

A kínai malájok nem egészen önzetlenül látogatnak ki a temetőbe halottak napján. Ilyenkor ajándékokat és felajánlásokat is visznek abban a reményben, hogy az elhunyt rokon megsúgja a nyertes lottószámokat.

A nemzeti ital a teh tarik, azaz „húzott” tea. Mamak férfiak 1 méteres távolságból öntözgetik két csésze között a teát, anélkül, hogy akár egy csepp is kárba veszne. Mostanra szinte művészetté vált az egykor csupán hűtésre kitalált procedúra.

Kapcsolódó inspirációk