Brazília - Noé bárkája

Brazília hatalmas ártere csodálatosan gazdag élővilágnak ad otthon. Nincs más dolgunk, mint ezt megőrizni, hogy ne tűnjön el számtalan faj örökre a bolygóról.

Pantanal vagyis a világ legnagyobb trópusi vizes területe. A régió neve a portugál „pântano” („ártér” vagy „mocsár”) szóból ered, Brazília két államában, Mato Grosso do Sulban és Mato Grossóban terül el. Egyes részei átnyúlnak Bolíviába illetve Paraguayba is. Teljes területe 150 000 km². A csapadékos időszakban több mint 80%-a víz alá kerül, ami életben tartja a világ leggazdagabb vízinövény-együttesét. Szakértők szerint ez a világ legsűrűbb növényi és állati ökoszisztémája.

A Pantanal medencéje enyhén lejtős, amely a hegyvidéki területektől (Planalto-felvidék) indul és lassan vezeti le a vizet a Paraguay folyón és a mellékfolyókon keresztül. A homorú képződmény a földkéreg depressziójának eredménye, amely az Andok hegységképződése során jött létre. Az átlagos éves csapadékmennyiség 1000–1400 mm, a hőmérséklet évszaktól függően 0 °C-tól 40 °C között van.

A decembertől-májusig tartó esős időszak során a Pantanal vízszintje három métert is emelkedhet. Ilyenkor az ártereket elválasztó földsávokra (cordilheriákra) gyűlnek a marhacsordák és a vadállatok. A levonuló víz után termékeny talaj marad, ami kiváló lehetőséget biztosít az állattenyésztőknek. A Pantanal 99%-a egyébként magántulajdonban van és mezőgazdasági területként használják is. A régióban 2500 fazenda van, 8 millió marhával.

A terület élővilága hihetetlen gazdag. Körülbelül 2000 különböző növényt azonosítottak, sok közülük gyógynövény. A Pantanal ökoszisztémájában 463 madárfajt, 269 halfajt, 236 emlős fajt, 141 hüllőt és kétéltűt köztük az aligátort (10 millió példánya él itt), valamint több mint 9000 gerinctelen fajt írtak le. Az alma csiga az egyikőjük, amely kulcsfontosságú faj Pantanal ökoszisztémájában. Az áradások során víz alá került növényzet jelentős részét ők fogyasztják el. Így rothadás helyett értékes humusz lesz a növények maradékából. Milliónyi példányuk dolgozik ezen minden esős évszakban.

A területen számos ritka faj is otthonra lel, többek között a lápi szarvas (Blastocerus dichotomus) és az óriásvidra (Pteronura brasiliensis).

Veszélyeztetett fajok is bőven akadnak, mint a jácintkék ara (Anodorhyncus hyacinthinus), a sörényes farkas (Chrysocyon brachyurus ), az erdei kutya (Speothos venaticus), a dél-amerikai tapír (Tapirus terrestris) vagy az óriás hangyász (Myrmecophaga tridactyla).

A Pantanalban gyakran találkozni vízidisznóval (Hydrochoerus hydrochaeris) ocelottal (Leopardus pardalis) és a milliós számban élő yacare kajmánnal (Caiman yacare).

Tizenhárom gém- és kócsagfaj, hat ibisz, valamint öt jégmadárfaj költ a Pantanalban. Tizenkilenc papagájfajt azonosítottak, amelyek közül öt ara papagáj. A Pantanalban a kajmánok mellett sok más hüllő is megtalálható, a különlegesebbek közé tartozik a sárga anaconda (Eunectes notaeus), a hosszú teju (Tupinambis teguixin), a fekete teknős (Geochelone carbonaria) és a zöld iguana ( Iguana iguana ).

A Pantanal a környezeti hatások miatt sajnos napjainkra egyre túlterheltebbé válik. A problémákat főként a közelben zajló aranybányászat okozza. De az ökoszisztémát az ellenőrizetlen halászatok, a veszélyeztetett állatok vadászata és csempészete is sújtja. A Világörökség listájára 187 818 hektáros területtel, a Pantanal Természetvédelmi Terület került fel.