Az ókori Perzsa Birodalom részét képező, ma Üzbegisztánként ismert területet a i. e. IV. században Nagy Sándor is meghódította.

A nyolcadik században arabok foglalták el a területet, hatásukra az itt élő nomád török törzsek áttértek az iszlámra.

A XIII. században Dzsingisz kán mongoljai dúlták fel a szeldzsuk törökök államát.

A XVI. század elején érkeztek az üzbégek. Üzbegisztán területét kánságokra osztva megalapították az államukat.

Az első világháború után a lakosság kemény ellenállást tanúsított a Vörös Hadsereggel szemben, ám végül az orosz túlerő győzött. Az ország 1925-ben Üzbég Szovjet Szocialista Köztársasággá alakult.

A Szovjetunió felbomlását követően Üzbegisztán 1991-ben nyerte el a függetlenségét és alkotmányos köztársasággá vált.

Üzbegisztán Közép-Ázsia legnépesebb országa, a lakosság többsége vidéken él.

Bár Üzbegisztán gazdasága 2015-ben nyolc százalékkal nőtt, még mindig Ázsia egyik legkevésbé fejlett országa.

Az ország polgárainak többsége üzbég etnikumú, akik a hivatalos nyelvet, az üzbéget beszélik. Az orosz a második leggyakrabban beszélt nyelv Üzbegisztánban. A lakosság 88 százaléka szunnita muszlim.

Az ország a világ második legnagyobb gyapotexportőre és ötödik legnagyobb termelője. Egyéb exportcikkei közé tartozik az arany, a kőolaj, a földgáz, illetve az urán. Az ország nyersanyagokban kifejezetten gazdag.

Üzbegisztán gasztronómiája nagyon színes. Gyökerei az iráni, az arab, az indiai, az orosz és a kínai konyháig nyúlnak vissza.

A palov vagy plov az egyik legkedveltebb nemzeti étel. A birkahúsból, rizsből, hagymából és reszelt sárgarépából készül, és a legenda szerint Nagy Sándor szakácsai találták fel először.

A chuchvara a raviolihoz (orosz pelmeni) hasonló, hagymával és birkahússal töltött tésztaétel. A manti egy húsall töltött gombóc. A somsa (samosa) birka- vagy marhahússal, sütőtökkel vagy burgonyával töltött tészta. Érdemes őket megkóstolni!

Kedvelt levesféle a lagman, amelyet húsból, fűszerekkel, burgonyával, tésztával és zöldségekkel főznek; a mastava, amely rizs, sárgarépa, paradicsom, hagyma, borsó és vadszilva felhasználásával készül és a shurpa, amely zsíros húsból (általában birkahúsból) és friss zöldségekből áll.

A lepioszkát (kenyeret) soha nem rakják fejjel lefelé (balszerencsét hoz).

A hagyományos üzbég kenyér, amelyet "obi non" vagy egyszerűen "non" néven ismernek, lapos és kerek, és mindig kézzel tépik, soha nem késsel szeletelik. Kidobni nem szabad.

Egy ősi hagyomány szerint mielőtt valaki hosszabb útra indul harapnia kell egyet a család kenyeréből. A kenyér maradékát a visszatéréséig megőrzik.

Az üzbég etikett szerint a kézfogás csak két férfi között elfogadható. A üzbég nőket szív fölé helyezett kézzel, enyhén meghajolva illik köszönteni.

Az üzbég hagyomány szerint a legrangosabb vendég a ház bejáratától legtávolabb foglal helyet.

Az üzbégek nagyon tisztelik az időseket. Egy üzbég soha nem sérti meg és nem veszekszik a szüleivel.

A foci és a tenisz a legnépszerűbb sport Üzbegisztánban. A kerékpározás, az ökölvívás, a birkózás és a torna ugyancsak nagy népszerűségnek örvend. A kurash-t, a hagyományos üzbég harcművészetet szintén sokan művelik.

Az Ugam-Chatkal Nemzeti Park 44 emlősfaj, 230 madárfaj és 1168 növényfaj természetes élőhelye, medvék, farkasok, vörös mormoták, hiúzok és hópárducok birodalma.

A Nuratau-Kyzylkum Bioszféra Rezervátum hamarosan felkerül az UNESCO listájára.

Üzbegisztánban három jelentős üdülőkomplexum várja a pihenni vágyókat: Chimgan, Charvak és Beldersay.

A turisták legkedveltebb programjai a tevetúrázás, a túrázás, a madármegfigyelés, a rafting és a síelés.

A taskenti régió, beleértve a fővárost Taskentet, az ország gazdasági és politikai központja. Itt található a nemzetközi repülőtér is.

A taskenti metró három az egyik legszebb a világon, ugyanakkor a legnagyobb rendszer Közép-Ázsiában.

Az Aral-tó egykor a Föld negyedik legnagyobb szárazföldi tava volt. Miután a szovjetek az 1960-as években kimerítették vízkészletét a gyapotföldek öntözéséhez, korábbi területének felére zsugorodott.

Üzbegisztánban nagyon értékes a víz, az öntözést most a felszín alatti vizek és a víztározók szolgálják ki. Az Aral-tó kiszáradása súlyos csapást jelentett az ország mezőgazdaságára.

Az Aral-tó Vozrozhdenije szigetét a szovjetek időszakban titkos biológiai fegyverek tesztelésére használták. Ma a sziget súlyosan fertőzött.

Az ország évente 160 millió uncia aranyat hoz a felszínre, ezzel a világ negyedik legnagyobb aranytermelője. Muruntau aranybányája a világ legnagyobb külszíni bányája.

Üzbegisztánban szigorúan betartják a törvényeket. Tilos a szerencsejáték, a kábítószer birtoklás és használat és húsz év alatt a dohányzás, illetve az alkoholfogyasztás is.

Jó ha tudjuk: Üzbegisztánban tilos fényképezni kormányzati épületeket és közlekedési csomópontokat.