Karintia éke, a Hochosterwitz vár

A Burg Hochosterwitz Ausztria egyik legimpozánsabb középkori kastélya. Karintia tartományban, Sankt Veit an der Glan városától keletre egy 160 méter magas dolomit-sziklán áll. A kastély a tartomány egyik közkedvelt nevezetessége, tiszta időben 30 km-ről is látható. 

A XV. században az utolsó karintiai pohárnokot, Osterwitz-i Georgot a törökök elfogták és börtönbe vetették. Ott is halt meg 1476-ban, utódok nélkül. Egyetlen rokona azonban, Hans, aki az Osterwitz család utolsó túlélője volt, sajnálatos módon jelentős adósságokat halmozott fel a királynál. Így végül négy évszázad után, 1478. május 30-án, a kastély tulajdonjoga III. Frigyes Habsburg császárra szállt. A következő harminc évben a várat a törökök több ízben ostromolták, bevenni azonban soha nem sikerült. Az egyre rosszabb állapotba kerülő vár használati jogát végül 1541-ben I. Habsburg Ferdinánd német király Christof Khevenhüller karintiai kormányzónak adományozta. Később, 1571-ben Khevenhüller György meg is vásárolta a Hochosterwitz fellegvárát. A mind erősebb török nyomás miatt a báró nagyszabású megerősítő munkákba fogott. A fellegvár elé 1570-1586 között 14 jól védhető kaput emeltetett. Támadás esetén a 14 kapun egyesével kellett volna áttörnie az ellenségnek, amely gyakorlatilag lehetetlen vállalkozás lett volna. Egyetlen alkalommal sikerült a törököknek eljutnia a negyedik (Engelstor) kapuig, de ott ez a roham is összeomlott.

Műszaki szempontból egészen különlegesek a várba vezető sziklába vájt, kanyargós út erődítései a 14 kapuépülettel. Az út közepesen emelkedve mély szakadékok felett ível át és faragott sziklafalak mellett haladva éri el a főépületet. A várnak a középkori része mellett van egy újkori erődítménye is. Az 1388-ból származó híradás szerint a vár eredetileg egy négyzetes toronyból, a hozzá csatlakozó lakóépületekből és a kis várkápolnából állt, amelyet erős falak védtek. Az építmény magja, a felső vár, önálló védmű, fehér mészkővel és márvánnyal díszített kapui a manierista építészet jelentős darabjai.