A mexikói cenoték titkai

A Yucatán-félsziget meghatározó látványosságai azok a természetes módon kialakult karsztképződmények, melyet cenoténak hívnak. Neve maja eredetű, mely kutat vagy szakadékot jelent eredetileg. A Yucatán-félszigeten összesen nagyjából 7000-8000 cenotét találunk, ezeknek egy részében kristálytiszta vizek, másik részükben magasról alázúduló vízesések kápráztatják el az embert.

A legismertebbek azok, melyek valamely maja romváros közelében vannak, ilyen például Yucatán államban Chichén Itzában a Cenote Sagrado - azaz Szent Cenote, vagy Áldozat Kútja - innen nem messze az Ik Kil, vagy a Dzibilchaltúnnál levő cenote. Még összetettebb képet kapunk a különleges földalatti világról azokkal a barlangrendszerekkel, melyek hatalmas – nagyrészt felderítetlen - járatokkal kapcsolódnak a cenotékhoz. A Tulum mellett található Grand Cenote a bejárata a Sistema Sac Actunkhoz, mely 355 kilométeres hosszával a világ második leghosszabb barlangrendszere. Érdekesség, hogy a világ öt leghosszabb barlangrendszere közül kettő a Yucatán-félszigeten lévő Quinta Roo államban található.

A cenoték titkai hosszú évezredekre vezethetőek vissza, hiszen a Yucatán egykori lakói korán felismerték az édesvíz lelőhely fontosságát. Az ősi maja kultúra valamikor időszámításunk előtt 500 környékén jelent meg ebben a régióban. Azokon a vidékeken ahol a folyók vagy tavak nem voltak elérhetőek az édesvíz forrásként, a cenoték hozzáférést biztosítottak az élet egyik legalapvetőbb eleméhez, az ivóvízhez. Mivel nagy számban voltak jelen ezek a karsztképződmények, így ez biztosította egy kifinomult társadalom létrejöttét. A maják összes nagyobb városukat, mint például Chichen Itza és Uxmal cenoték köré építették. A Chichen Itzától 100 kilométerre nyugatra fekvő Mayapan városának a városfalain belül mintegy 40 cenote volt, amely 17 000 lakost látott el. Létfontosságukat bizonyítja, hogy mélyen beleágyazódtak a vallási hitrendszerbe is. A maják úgy vélték, hogy a cenoték voltak az alvilág kapui, melyek Xibalba vezetnek és az eső Istene Chaac ezen kutak alján élt. A maják különböző szertartásokat és ősi rituálékat tartottak ezeken a helyeken a jó termés és az eső reményében. Ezek közül a leghíresebb a Sacen Cenote az ősi maja város, Chichen Itza közelében, a Yucatan-félsziget északnyugati részén. Mélységéből a régészek arany-, jade- és kerámiatermékeket, valamint emberi maradványokat gyűjtöttek össze, amelyek az emberi áldozatokra utalnak, melyek a maja kultúra szerves részét képezték.

3 A cenoték a turisták közkedvelt úticéljává váltak, még sznorkelezni és búvárkodni is van lehetőség némelyikben. Az egyik leglátványosabb nyitott cenote Ik-Il, amely mindössze 3 kilométerre található Chichen Itzától. Függőleges falait indák és virágok futják be, alján pedig legalább 40 méter mély kristály kék vizet találunk, melyben nagy számban élnek harcsák. A barlang ideális úszáshoz és sznorkelezéshez is. Környezete jól kiépített, öltözőhelységet, éttermet és egyéb kényelmi szolgáltatásokat is találunk mellette.

A másik népszerű helyszín a Grand Cenote, amely minden korosztályú úszónak és sznorkelezőnek ideális. A Tulum közelében található cenote részben víz alatti alagutakkal csalogat, melyek összekötik a szabadtéri területeit, ahol csodálatos mészkő képződményeken napozhatunk. Az egzotikus élményt és látképet csak fokozzák a mennyezetről függő denevérek. A világ második legnagyobb barlangrendszerének hozzáférési pontjaként a Grand Cenote a búvárok kedvelt helyszíne is.

A Cenote Dos Ojos - spanyolul a „két szem” - Playa del Carmen és Tulum között található. Nagyszerű hely a sznorkelezéshez, mivel a fénysugarak földöntúli szépséggel törnek át a türkizkék vízen és megvilágítják a mélyből kinyúló sztalagmitokat. A Dos Ojos hozzáférési pont egy elárasztott, több mint 80 kilométeres víz alatti barlangrendszerhez is, így a búvárok népszerű célpontja a környéken.

Kapcsolódó inspirációk