6 érdekesség Alaszkáról

Az Amerikai Egyesült Államok 49., és egyben legnagyobb tagállama különleges látnivalókkal várja látogatóit a messzi északon, távol a civilizációtól. Természeti szépségei, állatvilága a világon egyedülálló, amelyet egyszer az életben látni kell! A szilaj gleccserek, vad erdőségek, égbe szökő hegyek szabdalta, szépséges tájakon vadon élő állatok, többek között az alaszkai „nagy ötök”: medvék, farkasok, alaszkai vadjuh, rénszarvas és jávorszarvas él, és a helyi indián őslakosok közösségének legendái szövik át e varázslatos föld történelmét. A hosszú és -50 fokos átlaghőmérsékletű, rövid nappalokkal és hosszú éjszakákkal bíró, hideg alaszkai télért a rövid, május közepétől szeptember közepéig tartó, kánikulainak azért nem mondható, 6-15 fokos nyár kárpótol, amikor a táj és a természet megmutatja ébredő szépségét.

Alaszkát és az Ázsiát Amerikával elválasztó szorost 1741-ben fedezte fel az eredetileg dán nemzetiségű orosz tengerészkapitány, Vitus Bering. Az orosz cár fennhatósága alá került területet Orosz-Amerikának nevezték el. Egyes geológusok szerint a szibériai, közép-ázsiai és észak-amerikai kontinensen élő rokon népcsoportok eredete arra vezethető vissza, hogy több ezer évvel ezelőtt a két kontinensre gyalog is át lehetett kelni.

1867-ben az Egyesült Államok William Henry Seward, az akkori külügyminiszter segítségével holdanként 2 centért, összesen kb. 7 millió 200 ezer dollárnyi aranyért vásárolta meg az akkor még csak haszontalan területnek és „jégszekrénynek” tartott Alaszkát az oroszoktól. Bár az amerikaiak „Seward Ostobaságának” nevezték az új terület megvásárlását, ő előrelátón kitartott amellett, hogy Alaszka valódi értéke ennél sokkal magasabb.

Fairbanks-ben az év 243 napján lehet gyönyörködni az Aurora Borealisban, vagyis az északi fényben. Aki szeptember és március között ide látogat, 80%-os eséllyel lehet része ebben az égi tüneményben. Persze tiszta idő és némi szerencse is szükséges hozzá. A várostól nyugatra lévő Estern Dome hegy kitűnő megfigyelőhely. Télen elképesztően hideg van errefelé, mindössze napi 4 órás mapsütéssel, míg nyáron akár napi 21 órát is süthet egyhuzamban a nap.

Alaszka gleccsereinek száma meghaladja a százezret (összehasonlításképp Norvégiának „csak” 1600 gleccsere van), amely az USA területének 4,5%-a és a világ gleccsereinek fele. A Malaspina gleccser kb. 4 000 m²-es mérete megegyezik Rhode Islandéval. De nem csak gleccserekben bővelkedik e csodálatos ország: több mint 3 000 folyó, 3 millió tó és 100 vulkán gazdagítja tájai szépségét.

Barrowban, az Egyesült Államok legészakibb településén a május 10-én felkelő nap csak augusztus 2-án megy nyugovóra, ez 84 napot jelent a folyamatos nappal állapotában. A november 18-án lemenő nap viszont legközelebb január 24-én kel fel, ami 67 napnyi sötétséget jelent.

A magas hegyláncoknak ölelésében fekvő főváros, Juneau festői fekvésű. A peremén lévő, több mint 2 km széles Mendenhall Glacier Alaszka egyik legszebb gleccsere, amely gyönyörű, kék színben pompázó jégbarlangjairól híres. Juneau érdekessége, hogy semmilyen út nem köti össze a külvilággal és Alaszka többi részével, csak repülővel és hajón közelíthető meg. Ezek után nem meglepő az a tény, hogy az Egyesült Államokon belül Alaszkában a legtöbb az egy főre eső pilóták száma: 78 alaszkai lakosból egy pilóta. Számtalan település ugyanis csak repülőgéppel, hidroplánnal, vagy szántalpakkal felszerelt repülőgéppel közelíthető meg.