A Louvre rejtélyes történetei

A Louvre a világ legnagyobb múzeuma. Annyira nagy, hogy egyetlen látogatás során lehetetlen mindent megnézni, amit a múzeum kínál. Minden darab megnézésére száz nap is kevés lenne, hiszen ennyi idő alatt talán minden műalkotást látnánk, de minden egyes darabra csak 30 másodperc nézelődés jutna. A múzeumban összesen 380 000 műalkotás található, de nem az egész gyűjteményt állítják ki a nagyközönség számára. A Louvre múzeumai a XVI. századi múzeum és palota határain kívülre is kiterjednek, hiszen a Musée National Eugene-Delacroix-val van összekötve, és a Tuilériák kertjére néz, mely Párizs legrégebbi parkja.

A Louvre eredetileg nem múzeum volt, hanem egy erődítmény, amelyet 1190-ben építettek. A XVI. században erődből királyi palotává alakították át. Csak akkor nyitották meg a nagyközönség előtt 1793-ban, amikor a francia monarchia a versailles-i kastélyba költözött. Ekkor mindössze 537 festmény volt látható benne. Az eredetileg erődként, majd királyi vadászházként, később több uralkodó rezidenciájául szolgáló gyönyörű épület számos átépítésen esett át amíg elnyerte mostani formáját.

Napóleon egyszer átnevezte a Louvre-t Musée Napóleonra és 5000 műkinccsel bővítette a gyűjteményét. A darabok azonban visszakerültek az eredeti tulajdonosokhoz, amikor a hadvezért legyőzték. Napóleon uralkodása alatt a Mona Lisa híres festményét a magánszobájában állította ki. Másodszor akkor került új helyen kiállításra a híres festmény, amikor Jacqueline Kennedy kezdeményezésére bejárta washingtoni és New York-i múzeumokat.

Leonardo da Vinci Mona Lisa című műve kétségtelenül a Louvre egyik leghíresebb műalkotása, és a világ minden szegletéből azért érkeznek a múzeumba, hogy láthassák a világhírű festményt. Ami talán meglepő lehet a Mona Lisáról, az az, hogy nem is olyan nagy, mint azt elképzelnénk, a festmény mérete valójában mindössze 53 x 77 cm, mely alig nagyobb, mint egy A2-es papírlap. A Mona Lisának saját testőrei is vannak és golyóálló üveg védi. A képet 1911-ben ellopták, két évvel később azonban sikeresen visszaszerezték és visszakerült a Louvre-ba. Mona Lisa személyazonossága rejtély és senki sem fejtette meg különleges mosolyának titkát. Sokan úgy vélik, hogy Francesco del Giocondo feleségét ábrázolja, mivel az igazi neve olaszul La Gioconda, de rengeteg egyéb teória is kering arról, hogy kiről mintázhatták a titokzatos hölgyet.

A Louvre galériái 652 300 négyzetméteren, azaz közel 15 hektáron vannak kiállítva! A galériákban körülbelül 7500 festmény található, melyek 66%-át francia művészek alkották. A galériák nyolc részlegre vannak osztva, ezek a közel-keleti régiségek, egyiptomi régiségek, görög, etruszk és római régiségek, iszlám művészet, szobrászat, díszítőművészet, festmények, nyomtatványok és rajzok. A Louvre egyik leghíresebb festménye Eugene Delacroix Szabadság vezeti a népet című alkotása. A festmény az 1830-as forradalmat ünnepli, és politikai plakátnak készült. Delacroix még saját magát is belefestette a képbe, ő a cilinderes férfi a kép bal oldalán.

A Louvre kalandokkal gazdagított történetének egyik legizgalmasabb epizódja a II. világháború idején a történelem egyik legnagyobb műkincsmentő-akciója volt. Párizs megszállását követően csupán néhány nap alatt titokban teherautókra pakolták és eldugott apátságokba, vidéki kastélyokba menekítették a múzeumból a műkincsek nagy részét. A 37 konvoj megszervezése igazi bravúr volt. A legértékesebb, legféltettebb kincseket, például a Mona Lisát megóvásuk érdekében többször is költöztették a háború alatt.

A Louvre 1190-ben épült, így az itt élő szellemekről mai napig legendák keringenek. Úgy tartják, hogy a múzeumot egy Belfegor nevű szellem kísérti, a közeli Tuileriák kertjében pedig egy vörösbe öltözött férfi kísért.

Az eredetileg erődként, majd királyi vadászházként, később több uralkodó rezidenciájául szolgáló gyönyörű épület számos átépítésen esett át, de leginkább Pierre Lescot kiemelkedő reneszánsz stílusjegyei határozzák meg összképét, valamint az 1989-ben elkészült, sokat vitatott üvegpiramis. A bővítésre a múzeum növekvő helyigénye miatt volt szükség, sokan vitatták, ám nélküle ma már elképzelhetetlen lenne a múzeum látképe. A 673 üvegtáblából álló, 21 méter magas üvegszerkezet és az eredeti épület összeolvadása a modern és a régi, a múlt és a jelen művészetének találkozását is szimbolizálja.