Haraszthy Ágoston kaliforniai borászata

Az 1830-as években a Habsburg-ház és a magyar nemesek között azonban megromlott a viszony, Haraszthy is egyre kellemetlenebbül érezte magát, így utazgatni kezdett. Bejárta Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat. Utóbbi kalandjai 1844-ben "Éjszakamerikai utazások" címmel könyvként meg is jelentek. 1840-ben végül családjával együtt kivándorolt az Egyesült Államokba. Wisconsin államban telepedett le, ahol megalapította Haraszthy-falvát (ma Sauk City). Itt a város nagyszabású fejlesztésébe kezdett, utakat, hidakat, malmot építtetett és támogatta újabb európai bevándorlók letelepedését.

Európából hozott szőlőtőkékkel belekezdett a szőlőtermesztésbe is, de nem volt megelégedve a bor minőségével. Wisconsin éghajlata nem kedvezett a növénynek. Így 1848-ban felszámolta a wisconsini érdekeltségeit, és Kaliforniába költözött. San Diegóba, az akkor 650 fős városba, ahol földet is vásárolt. Hamarosan itt is meghatározó szerepe lett a helyi közéletben. Számtalan fejlesztés kötődik a tevékenységéhez. Még utca is viselte a nevét egészen az 1960-as évekig, amikor az autópálya-építés miatt megszüntették. 1850 márciusában San Diego megye első seriffjévé választották. Apja a városi törvényhozás tagja lett, sógora pedig az első kerületi ügyész. Később, 1851-ben a terület első képviselőjeként őt magát beválasztották a kaliforniai népgyűlésbe. Ekkoriban fordult az érdeklődése igazán a bortermelés felé. Sokat utazgatott a San Franciscó-i öböl környékén alkalmas bortermő vidéket keresve. Végül 1857-ben jutott el a Sonoma-völgybe, ahol 226 hektáron létesített szőlőültetvényt. Az itt létrehozott, mai napig aktív borászatát Buena Vistának nevezte el. Haraszthy meg volt róla győződve, hogy ezen a vidéken olyan minőségű borokat lehet termelni, amelyek a legnevesebb európai borokkal is versenyre tudnak majd kelni. 1861-ben látogatást tett Európában és több, mint 300 szőlőfajtával tért vissza (magyar szőlőfajta nem volt közöttük) az otthonába.

Hamarosan az ő ültetvénye lett a leghíresebb az államban. A Buena Vista zarándokhelyé vált a helyi borászok köreiben. Borai sorra nyerték a díjakat, de fontos szerepe volt a konyak, a pezsgő és a mazsola készítésének meghonosításában is. 1862-ben a kaliforniai Állami Mezőgazdasági Társulat elnökévé választották. Ő lett a kaliforniai szőlőkultúra atyja. 1867 után ismét politikai karrierbe kezdett, nézetei azonban túl radikálisnak bizonyultak, hiszen olyan javaslatokkal állt elő, hogy adjanak szavazati jogot a volt rabszolgáknak, és biztosítsanak egyenlő jogokat az olcsó munkaerőként használt kínai bevándorlóknak. 1869-ben Nicaraguába utazott, itt veszett nyoma, amikor egy malom megvásárlására indult. Feltételezések szerint egy krokodil falta fel. Síremléke a Corinto melletti Hacienda San Antonióban áll.