Libanoni cédrusok nyomában

A több száz- vagy akár ezer éves fák mindegyikének különleges története van. Ismerje meg most a modellként szolgáló fa krónikáját! Csontváry Kosztka Tivadar szakmája szerint gyógyszerész volt, jóllehet jogot is tanult, nagyot azonban festőként alkotott. Igazi magányos farkas volt, olyan tehetség, akit a kortársai nem igen értettek meg. Művészetét is csak halála után kezdték értékelni. A sokat utazó géniusz két örökbecsű alkotása is Libanonhoz kötődik. Egy csodálatos cédrusligethez, amely a mai napig megtekinthető.

Libanon szimbóluma, amely az ország zászlajába is bekerült, a libanoni cédrus. Ez a csodálatos növény korábban beborította az egész Libanoni-hegységet. Évszázadok alatt azonban sikerült az egybefüggő erdőséget gyakorlatilag teljesen legyalulni. A hajó és vasútépítések felemésztették a Libanoni erdőket.

Az utolsó, nyomokban fennmaradt cédrusliget az „Úr cédrusai” liget (Horsh Arz el-Rab). Több ezer éves cédrusaival igazi kuriózummá lett már. Nem csoda, hogy az UNESCO védelme alatt áll. A mutatóba megmaradt cédrusokat 1876-ban kőfallal kerítették el a külvilágtól. A kert legmagasabb fája több mint a 30 méter, a legnagyobb átmérőjű pedig 14 méter.

A liget a maga szépségén túl, nekünk magyaroknak még többet tartogat hiszen Csontváry Kosztka Tivadar itt festette meg 1907-ben két remekművét: a Libanoni cédrust (Magányos cédrus) és a Zarándoklás a cédrusokhoz-t. A képek születésének centenáriumán, 2007-ben kis cédrusfát is ültettek a liget bejáratához, az előtte felállított táblán pedig ez áll: "A Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz című képek születésének centenáriuma alkalmából ültette a bejrúti magyar nagykövetség, a Libanoni-Magyar Baráti Társaság, a Magyarországon végzett (libanoni) Egyetemisták Szövetsége és a Cédruserdők Barátainak Bizottsága."

A liget legendás fáját, Lamartine francia költő 1832-es látogatása alkalmából Lamartine fájának elnevezett cédrust festette meg Csontváry Kosztka Tivadar. A testes, kiálló gyökerekkel rendelkező fa három erős ágat növesztett, alakjával kitűnt az erdő többi fája közül. Csontváry naplójában így emlékezett az idős óriásra: „a gondviselés nem pihent, megfestette velem a libanoni, öt-hatezer éves cédrusfát, melynek egyik ága kardot ránt s fenyegeti a világot.”

A fa különlegessége, hogy egyik csonka ága óriási szög alakját formázza. Sajnos az 1960-as években kiszáradt, de áll mind a mai napig. A XX. század végén Rudy Rahmen a kiszáradt fát több mint 70 faragott emberi alakkal díszítette, azóta a halott Krisztus fájának nevezik. A művész a Csontváryt is megihlető szög alakú kinövést tekintette munkájának kiindulópontjának és alkotta meg a világ legnagyobb, organikus kültéri szobrát.

Kapcsolódó inspirációk

Kapcsolódó ajánlatok