Guatemala 1821-ben vált függetlenné. Akárcsak El Salvador, Honduras, Nicaragua és Costa Rica. Mindezek az országok Spanyolországtól nyerték el függetlenségüket. 

Guatemala nemzeti himnuszát nem egy guatemalai, hanem egy kubai, José Joaquín Palma írta. A zenéjét Rafael Álvarez Ovalle komponálta.

A Quetzal a nemzeti madár, a Monja Blanca pedig Guatemala nemzeti virága.

Guatemalában 22 maja nyelvet beszélnek. Hivatalos nyelvük azonban a spanyol.

Guatemala pénzneme, a guatemalai Quetzal, a madárról kapta a nevét. Az ősi maja időkben ennek a madárnak a tollait használták fizetőeszközként.

A kék farmer az országból származik.

Az instant kávé készítésének eljárását George Washington angol-belga származású feltaláló és üzletember találta fel Guatemalában.

A legelső csokoládészeletet szintén Guatemalában találták fel még a maják idején. Már Kr. u. 460-480-ból származó csokoládémaradványt is találtak.

Az országban található a második legnagyobb ózonkoncentráció a Földön.

Guatemalát Pedro de Alvarado spanyol hódító hódította meg 1524-ben.

Itt zajlott Latin-Amerika történetének leghosszabb polgárháborúja, amely katonai kormányok, jobboldali önbíráskodó csoportok és baloldali lázadók között zajlott.

A polgárháború végére 200 000 ember halt meg.

Nueva Guatemala de la Asunción Guatemala fővárosa, amely Guatemala City néven is ismert.

Sokan úgy vélik, hogy a Guatemala név a Guhatezmalh-ból származik, amely az Antigua melletti vulkán neve volt. Most a vulkánt egyszerűen Volcan de Agua-nak hívják, ami lefordítva "A víz vulkánja". A vulkán tökéletes tájékozódási pontként szolgál, mivel minden irányból látható. Nevét egy 1541. szeptember 11-én történt szörnyű sárömlésről kapta. Az esemény elpusztította az ország első fővárosát, Ciudad Vieját. Ezt követően új fővárost építettek, amelyet Antiguának neveztek el.

A Guatemala Housing Alliance szerint az ország lakossága körülbelül 17 580 000 fő. Területe 22 megyére oszlik. A maja közösségek többnyire magashegyi falvakban élnek, amelyek ideálisak a kávé- és gyümölcstermesztéshez.

A guatemalai Atitlán-tó Közép-Amerika legmélyebb tava, maximális mélysége körülbelül 340 méter. A világ legszebb tavának is tartják, és az ország egyik legfontosabb turisztikai látványossága.

Guatemala a tűzgyűrű része: a csendes-óceáni tűzgyűrű egy patkóra emlékeztető terület, amely mintegy 40 000 kilométer hosszan húzódik a Csendes-óceán körül. Guatemala ezen a gyűrűn belül helyezkedik el. Ez a terület azért különleges, mert olyan tektonikus lemezeken helyezkedik el, amelyek más kontinentális lemezekkel ütköznek, állandó szeizmikus rengéseket okozva.

Guatemala területe már 20 000 éve lakott. Az országot már jóval a spanyolok érkezése előtt több maja királyság uralta. Mára több ezer régészeti lelőhely maradt Guatemalában, amelyek e korai civilizációkról tanúskodnak.

Guatemala a világ legnagyobb kardamom-exportőre: a Royal Spices szerint évente körülbelül 2000-2500 tonna kardamomot exportálnak. 

A Tajumulco vulkán, az ország és Közép-Amerika legmagasabb pontja, 4203 m magasan van a tengerszint felett. 

Guatemalában több mint 30 vulkán található. 23 vulkánt a holocénbe sorolnak, mert 11 700 éven belül aktívak voltak. A fennmaradó 14 vulkán pleisztocén, ami azt jelenti, hogy utoljára 2,5 millió és 11 700 évvel ezelőtti időszakban voltak aktívak.
 
Tények a kereskedelemről, a turizmusról és a gazdaságról
A kávéexport a gazdaság húzóágazata. A guatemalaiak csaknem 50%-a mezőgazdaságból él.

A turizmus a második legnagyobb iparág az országban, a lakosság mintegy 35%-át foglalkoztatja.

Guatemala City az ország ipari és kereskedelmi központja, amely a lakosság fennmaradó 15%-át foglalkoztatja.

Az ország a világ vezető jáde-termelője is.

A guatemalaiak tizennégy százaléka (14%) kevesebb mint napi 1,25 amerikai dollárból él.

Guatemalában három UNESCO világörökségi helyszín található: Antigua Guatemala, a Tikal nemzeti park és Quirigua romjai.

A Tikal Nemzeti Park a világ első vegyes UNESCO világörökségi helyszíne.

Évente több mint 1,2 millió ember látogat Guatemalába.

A római katolikus az uralkodó vallás Guatemalában, amelyet az ország lakosságának közel 50%-a követ. Az utóbbi évtizedben azonban a protestantizmus és később az ortodoxia is terjedni kezdett. A keleti ortodoxia különösen az őslakos maja nép körében lett népszerű.

A guatemalai konyha elsősorban a maja és a spanyol konyhán alapul, kulcsfontosságú összetevői a bab, a kukorica és a chili. 

A guatemalaiak húsban gazdag étrendet követnek. A sertés- és marhahús nagyon népszerű. Egyes vidéki régiókban a csirkét a lábával együtt tálalják.

A guatemalaiak kedvelik a "topado" nevű fűszeres pörköltet, amelyet hal, kókuszdió, banán és koriander kombinálásával készítenek.

A kávét gyengén és édesen, kevés tejjel isszák. A gyümölcslevek fogyasztása mellett a guatemalaiak szívesen isznak gyümölcsturmixokat, amelyeket általában "licuados"-nak neveznek. Guatemala nemzeti söre a Gallo.

A maja emberek köztudottan élénk színű ingeket, blúzokat, ruhákat és köpenyeket viselnek. Minden falunak megvan a maga egyedi mintavilága. Míg a hagyományos ruházatot gyakran viselik a szegényebb guatemalaiak, a ladinók inkább nyugati stílusú ruhákat hordanak.

A guatemalai családok szoros kötelékben élnek egymással. A tipikus guatemalai vidéki család keményen dolgozik. Míg a férfiak a földeken dolgoznak, addig a nők nevelik a gyerekeket, és gyönyörű, az egyes közösségekre jellemző motívumokkal díszített textíliákat szőnek.

A guatemalai zene sokszínű, és számos stílust és kifejezési formát foglal magában. Míg az afro-karibi származású garifunáknak saját népzenei változataik vannak, az alsóbb rétegek a cumbia-t, kedvelik. A marimba Guatemala nemzeti hangszere.

Guatemalában az egyik legnépszerűbb sportág a labdarúgás (foci). A rafting, a vadvízi evezés; a kajakozás és a vulkánmászás szintén kedveltek.

A helyi szentek tiszteletére rendezett fiestákon előadott táncok olyan zenés drámák, amelyek maszkok és jelmezek segítségével történelmi eseményeket idéznek fel. Míg a hódító tánc a spanyolok indiánok feletti győzelmét idézi fel, addig a szarvastánc az emberek és az állatok közötti küzdelmet ábrázolja.

Ha Guatemalában valaki meghal, halála után órákkal fakoporsóban temetik el. Annak érdekében, hogy a halott lelke ne térjen vissza kísérteni a faluba, a guatemalaiak az elhunyt féltve őrzött tárgyait is melléjük helyezik.

A guatemalaiak minden november 1-jén ünneplik a "Dia de los Muertos", azaz a halottak napját. Ezen a napon ellátogatnak a helyi temetőbe, és sárkányt eregetnek szeretteik emlékére. Az emberek a hozzátartozóik sírköveit is kifestik élénk színekkel.

2010. május 30-án egy hatalmas, 30 emelet mély lyuk tátongott Guatemala City közepén, amely elnyelt egy háromemeletes épületet és egy kisebb házat is.